Az ENSZ mindenre figyel: 2016 a hüvelyesek éve
Lenézett lencsék, elfelejtett babok és mellőzött borsók érdekében lépett az ENSZ, hogy felhívja a figyelmet a hüvelyesek táplálkozási előnyeire, fenntartható termesztésére.
A nitrogénmegkötő hüvelyesek egyrészt növelik a talaj termékenységét, másrészt jelentős mértékben hozzájárulhatnak az éhezés és az alultápláltság csökkentéséhez, növelik az élelmiszer-biztonságot, és kevésbé terhelik meg a környezetet és az emberi egészséget, mint az állati eredetű élelem - tette közzé az MTI Föld Napja Alapítvány közleményét. Ebben arról is írnak, hogy a Föld mezőgazdasági területének háromnegyede ma már a növekvő állatállományt szolgálja, és a gabonatermés egyharmadával a haszonállatokat etetjük.
A haszonállatok száma kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a népesség. A tovább szaporodó népesség táplálására azonban nem lesz elég a termőföld, ha azok egyre nagyobb hányada a haszonállatokat szolgálja. Itt az ideje a hüvelyesek dicséretének.
A rostban, cinkben, B-vitaminokban, vasban, fehérjékben bővelkedő hüvelyesek jelentős szerepet játszanak a táplálkozás javításában; kétszer-háromszor annyi fehérjét tartalmaznak, mint a búza és a rizs, és ötször olcsóbb fehérjeforrások, mint a tej.
Kormányok, nemzetközi és nemzeti szakmai és civil szervezetek együttműködésére számít a hüvelyesek évében az ENSZ a hosszú távon fenntartható élelemellátás és a környezet érdekében. Miközben a hüvelyeseket évszázadok óta esszük, és azok több százféle változata közkedvelt volt a fáraók idejétől egészen a múlt század közepéig, értéküket ma gyakran alábecsüljük – mondta José Graziano da Silva, az ENSZ FAO igazgatója, a kezdeményezést bejelentő tájékoztatón Rómában.