A házigazda Németország és az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam-, illetve kormányfője, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke részvételével zárt ajtók mögött hat munkaülést tartanak a hétfő délutánig tartó találkozón.

Az első munkaüléseken gazdasági ügyeket tekintettek át. Rögzítették, hogy "nagy igyekezettel akarunk dolgozni" az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet kialakításáról szóló szerződésen (TTIP) - mondta Angela Merkel német kancellár a ZDF közszolgálati televíziónak. Hozzátette, hogy az igyekezetre azért is szükség van, mert "japán kollégánk világossá tette, hogy nagyon gyorsan haladnak a Japán és az Egyesült Államok, illetve Kanada közötti szabadkereskedelmi tárgyalások".

Beszéltek a görög államadósság-válságról is. A csoport európai tagjai tájékoztatást adtak a válságkezelés alakulásáról. "Arról még nem tudtunk beszámolni, hogy sikerült megoldani a problémát" - mondta Merkel. "Azt viszont hangsúlyoztuk, hogy Európában összetartozik az egyik oldalról a szolidaritás, a másik oldalról pedig a saját erőre támaszkodó törekvés a probléma megoldására, és ebből a szempontból még nem értünk célhoz" - mondta a német kancellár, utalva arra, hogy az athéni kormány egyelőre nem küldte meg Brüsszelnek a nemzetközi támogatási program folytatásának feltételéül szabott reformok listáját.

Az ukrán válsággal kapcsolatban Merkel azt mondta: arra számít, hogy a csúcstalálkozó "az egység jelét" sugározza, vagyis a Hetek kifejezik, hogy továbbra is egyetértenek az Oroszország elleni büntetőintézkedések ügyében. A szankció "nem öncél, hanem eszköz, és akkor lehet visszavonni, ha megszűnnek bevezetésének okai" - mutatott rá Merkel, hozzátéve, hogy a legkeményebb szankciók - a Donyeck és Luhanszk térségében történtek, valamint az MH 17 jelzésű maláj utasszállító repülőgép lelövése miatt végrehajtott büntetőintézkedések - visszavonásának feltétele a minszki megállapodások végrehajtása. Ez a hozzáállás "esélyt" is jelent, amennyiben valamennyi fél, így "Oroszország, és természetesen Ukrajna is törekszik" a válság rendezésére - mondta a német kancellár a ZDF-nek.

A másik országos televíziónak, az ARD-nek nyilatkozva Merkel kiemelte, jelenleg nincs lehetőség arra, hogy Oroszország visszatérjen a csoportba. A Heteket a közös értékek kötik össze, és Oroszország a Krím félsziget bekebelezésével szembehelyezkedett ezekkel az értékekkel. Ez pedig a G7 csoport és Oroszország egységének helyreállításában "akadályt jelent, amelyről pillanatnyilag nem látom, hogy miként lehetne leküzdeni" - mondta Angela Merkel.

A Hetekhez 1998-ban csatlakozott Oroszország, és a csoport tavaly óta ismét hét országból áll, miután Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.  A Hetek - akiknek találkozóin 1981 óta képviselteti magát az EU - a soros német elnökség tervei szerint az aktuális világgazdasági és világpolitikai kérdések megbeszélése mellett elsősorban az idei két nagy ENSZ-konferenciát, a párizsi klímacsúcsot és a szegénység visszaszorítását szolgáló új fejlesztési programról szóló New York-i konferenciát készítik elő.

Vasárnap a német kancellár és Barack Obama amerikai elnök kétoldalú megbeszélést is folytatott. Elsősorban az ukrajnai és a szíriai helyzetről, az iráni atomprogramról zajló tárgyalásokról és a TTIP-ről volt szó - mondta Merkel. A Fehér Ház egy szóvivője a csúcstalálkozó helyszínén újságíróknak elmondta: a kétoldalú megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Görögország reformok révén térhet vissza a fenntartható, növekedéshez. Obama kifejezte reményét, hogy Athén és partnerei anélkül indulhatnak el a tartós növekedés felé, hogy volatilitás, nagyobb kilengések sora következik be a pénzügyi piacokon.

A G7 csoport informális egyeztető fórumot alkot, így a tagországok vezetői nem hoznak konkrét döntéseket a csúcstalálkozón. Az 1975-ben alapított intézményt sokan bírálják, üres és nagyon drága formaságnak minősítve találkozóit, mások szerint viszont a G7 csoport a nyílt, kötetlen beszélgetés lehetősége révén előmozdíthatja a világ lakosságának 11 százalékát és a világ összesített hazai össztermékének (GDP) 33 százalékát képviselő országcsoport számára fontos ügyeket. Németország 359 millió euró közpénzt fordít a több miniszteri szintű találkozót is magában foglaló soros elnöki programra, ebből 130 millió eurót a nagyjából 24 órás csúcstalálkozóra, ami azt jelenti, hogy a tanácskozás percenként 90 ezer euróba kerül a német adófizetőknek.

A legmagasabb németországi hegycsúcs, a Zugspitze lábánál fekvő luxushotelben rendezett találkozó biztosítása a bajor rendőrség történetének legnagyobb szabású művelete, több mint 20 ezer rendőrt mozgósítottak. A Stop G7 Elmau nevű - baloldali, környezetvédő és globalizációellenes civil csoportok által szervezett - tüntetéssorozat résztvevőinek azonban így is sikerült több alkalommal rövid időre blokád alá venni a szállodához vezető egyik utat. Ugyanakkor a korábbi G7- vagy G8-csúcsokhoz képest békésebbek a találkozó ellen tiltakozó demonstrációk.