2015. május. 08. 13:14 MTI Utolsó frissítés: 2015. május. 08. 15:52 Világ

Heti 10 órát dolgoztatná a menekülteket a dán kormánypárt

Legalább heti tíz órát kellene dolgoznia a menekülteknek azért az ellátásért cserébe, amelyet Dániában kapnak.

Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök szociáldemokrata pártja olyan törvénymódosítási javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében az országba érkező menekülteknek, illetve az integrációs program résztvevőinek ezentúl legalább heti tíz órát kellene dolgozniuk azért az ellátásért cserébe, amelyet Dániában kapnak.

A kormányfő újévi üzenetében beszélt először arról, hogy új integrációs programot dolgoznak ki, amelynek részeként a menekülteknek dolgozniuk kell az államtól kapott pénzügyi ellátásért, az erről szóló javaslatot terjesztették elő a koppenhágai parlamentben. A kormányzat azt szeretné, ha a szabályozás júliustól életbe lépne. 

A szociáldemokraták javaslatát több párt is bírálta. A kormánykoalíciót támogató Vörös-Zöld Szövetség például azt kifogásolja, hogy előzetesen nem állapodtak meg a menekülteknek adandó fizetségről. A legnagyobb ellenzéki párt, a Liberálisok is ellenzik a javaslatot, a populista Dán Néppárt viszont még azzal is megvádolta a legnagyobb kormánypártot, hogy az ő ötletüket vette át. 

Az új szabály csak azokra vonatkozna, akiket "munkaképes" kategóriába sorolnak, ebben jelenleg a menekültek 3 százalékát, 250 embert sorolnak.

A jelenleg érvényes szabályok szerint a menekültek kapnak néhány eurónyi napidíjat a befogadó állomáson. Ha valamely munkáltató alkalmazza őket, akkor ez megkönnyíti számukra, hogy megkapják a letelepedési engedélyt. A menekültek, akiknek a kérelme már elbírálás alatt van, részt vehetnek olyan szakképző programokban, amelyeket a befogadó állomástól független cégek indítottak, részt vehetnek valamilyen humanitárius vagy más önkéntes munkavégzésben.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.