Törökországban június 7-én tartják a parlamenti választásokat. Minden közvélemény-kutatás magasan a hatalmon lévő iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) jósolja győztesnek, az azonban kérdéses, hogy a párt megszerzi-e az abszolút többséget a törvényhozásban, és így könnyűszerrel el tudja-e érni az alkotmány módosítását. Ahmet Davutoglu kormányfő szerdán a szavazatok 55 százalékának megszerzését tűzte ki célul. 

A miniszterelnök tavaly vette át a posztot az országot 2003 óta gyakorlatilag irányító Recep Tayyip Erdogantól, aki kénytelen volt az elsősorban protokolláris jogkörű államfői posztra váltani, mert az AKP szabályzata nem teszi lehetővé, hogy harmadszor is kormányfővé választhassák. Erdogan azonban már jelezte, hogy hatalmának kiterjesztése érdekében alkotmánymódosításra törekszik majd. 

Davutoglu szerdai ankarai beszédében úgy fogalmazott, elengedhetetlennek tartják, hogy "a közigazgatási szerkezetet egy elnöki rendszer keretei közé dolgozzák át". Azzal érvelt, hogy a hatalmi harcok válságokhoz vezettek az országban, és az elnöki rendszer "lehetővé tenné, hogy megakadályozzák a viszálykodást". Megerősítette, hogy ezt alkotmánymódosítás útján érhetik el, és egyértelművé tette, hogy az AKP kezdeményezni is fogja, ha győz. 

A kampánynyitó beszédben Davutoglu visszatért Ferenc pápának az örmény népirtással kapcsolatos minapi kijelentésére, és azt mondta, hogy a katolikus egyházfő is csatlakozott ahhoz a "gonosz mozgalomhoz", amely Törökország ellen szerveződik. A pápa múlt vasárnap a huszadik század első népirtásának nevezte az örmények elleni, száz évvel ezelőtti török vérengzést, pedig Ankara régóta elutasítja ezt a szóhasználatot. 

Davutoglu a várakozásokkal ellentétben most nem tért ki viszont a kurd konfliktusra. Ennek rendezése évtizedek óta a török kormányok fő törekvései között szerepel, és a kabinet 2012-ben béketárgyalásokba is kezdett a kurdokkal. Az ellenzéket erősítő kurd párt választási szereplése kulcsfontosságú lehet abban, hogy az AKP-nak sikerül-e megvalósítania terveit.