Nagy kommunista találkozó volt Pekingben
A Peking és Hanoi közötti hagyományos barátságot, a jószomszédi, "elvtársi" és partneri kapcsolatokat hangsúlyozta a kínai média a kínai és a vietnami pártfőtitkár pekingi találkozója alkalmából, mintegy megfeledkezve a területi viták időnként heves fellángolásáról.
A beszámolók szerint maguk a politikusok, Hszi Csin-ping pártfőtitkár és vendége, Nguyen Phu Trong is szinte felhőtlennek állították be a két ország viszonyát, azt hangoztatva, hogy egymás kölcsönös tiszteletével, baráti konzultációkkal és cselekvéseik súlyának előzetes felmérésével megoldhatják vitáikat.
Mindazonáltal a megbeszélésekből az is kiviláglott, hogy a két ország között továbbra is fennállnak nézeteltérések egyes tengeri területek hovatartozását illetően. Ezekről a pártvezetők úgy nyilatkoztak, "közös erőfeszítésekkel" arra fognak törekedni, hogy megfelelő módon kezeljék azokat, illetve "új megoldásokat" találjanak.
Nguyen a Hszinhua hírügynökség szerint arra is emlékeztetett, hogy "a testvéri és elvtársi hagyományos barátságot még Ho Si Minh és Mao Ce-tung alapozta meg, s ezt át kell örökíteni". Arra is kitért, hogy mindkét ország elkötelezett "a szocializmus nagy céljai" mellett, átfogó reformokat hajt végre, s a fejlődéshez békés környezetre van szükségük.
Kína jelezte, hogy partnerként tekint Vietnamra a 21. századi "tengeri selyemút" kezdeményezésében, amely - mint Pekingben fogalmaznak - az ázsiai és más államok "közös fellendülését" szolgálja. Hanoi tanulmányozza a programot - jelezte a vietnami pártfőtitkár.
A kínai média a látogatáshoz kapcsolódó kommentárjaiban arról igyekezett meggyőzni olvasóit, hogy Peking és Hanoi közé nem lehet éket verni, s pellengérre állította azokat, akik úgymond már a köztük keletkező legcsekélyebb viszály láttán is kárörvendve figyelik a fejleményeket.
Kína és Vietnam diplomáciai kapcsolatai a közelmúltban azt követően romlottak meg látványosan, hogy tavaly májusban Kína olajfúró tornyot vontatott a vitatott hovatartozású, dél-kínai-tengeri Paracel-szigetek közelébe. Vietnam halászflottájával próbálta akadályozni a munkálatokat, ami kisebbfajta tengeri összetűzéshez vezetett. A hetekig tartó konfliktus mindkét országban feltüzelte a nacionalista indulatokat, a tiltakozások Vietnamban több ott dolgozó kínai életét követelő véres tüntetésekig fajultak.