2015. március. 05. 21:59 MTI Utolsó frissítés: 2015. március. 05. 22:00 Világ

Felfüggesztette a biztonsági koordinációt Izraellel a PFSZ

A Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) úgy döntött csütörtök este, hogy felfüggeszti a biztonsági koordináció minden formáját Izraellel.

A Mahmúd Abbász palesztin elnök által vezetett PFSZ központi tanácsának közleménye szerint a döntés oka az, hogy "az izraeli megszálló hatóság nem tesz eleget a két fél közötti megállapodásoknak"

Egyúttal felszólították Izraelt, hogy tegyen eleget a palesztin nép iránti kötelezettségeinek és tartsa be a nemzetközi jogot.

A PFSZ központi tanácsa Ciszjordánia második legmagasabb rangú döntéshozó szerve, és döntései jellemzően kötelezőek a területet igazgató Palesztin Hatóságra nézve.

A két fél közti biztonsági koordináció a 1993-as oslói egyezmény keretében jött létre. Korábban palesztin tisztségviselők azt mondták, hogy ennek felfüggesztésére azért kerülhet sor, mert nem tudják kifizetni a rendőröket és a személyzet más tagjait, miután Izrael úgy döntött, visszatartja a palesztinok számára beszedett, több mint százmillió dolláros vámjövedelmek átutalását a palesztin kormánynak.

A központi tanács kétnapos ülésének első napján, szerdán Abbász élesen kikelt Izrael ellen, és "gengszternek" nevezte az országot a vámjövedelmek visszatartása miatt.

Az izraeli kormány a palesztinoknak a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagjai történt január eleji felvételi kérelme - illetve az április 1-jére kitűzött csatlakozása - miatt még januárban döntött a Rámalláh számára beszedett vámjövedelmek visszatartásáról (a palesztinok az ICC-ben háborús bűnök miatt vádemelést kezdeményezhetnek Izrael ellen). Az izraeli lépésre válaszul Ciszjordániában az izraeli termékek forgalmazásának beszüntetését határozták el.

 

Hirdetés
Címkék
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.