Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője szokásos napi kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elmúlt egy nap alatt három ukrán katona esett el, és 8 sebesült meg a szeparatisták támadásaiban. Szavai szerint az oroszbarát szakadár egységek az elmúlt 24 órában 22-szer sértették meg a tűzszünetet.

Szerhij Pusilin, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott államának, az úgynevezett Donyecki Népköztársaságának az "alelnöke" orosz hírforrások szerint közölte a nap folyamán, hogy "milicistáik" megkezdték a 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverek visszavonását a kelet-ukrajnai frontvonalról. Ihor Plotnickij, a luhanszki szakadárok vezetője pedig megerősítette, hogy tartva magukat a minszki megállapodáshoz, a szakadár erők elkezdték a nehézfegyverek visszavonását.

Szeptember 5-én a fehérorosz fővárosban a Kijev, Moszkva és az az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett összekötő csoport, valamint a szakadárok nevében Szerhij Pusilin azonnali tűszünet életbe léptetéséről egyezett meg. A fegyvernyugvás azonban nem következett be a kelet-ukrajnai harcok övezetében, amiért Kijev a szakadárokat okolja, akik ukrán jelentések szerint tovább folytatták az ukrán fegyveres erők és lakott területek elleni tüzérségi támadásaikat.

A második, szeptember 19-i minszki találkozón a kontaktcsoport tagjai és a szakadárok képviselője jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben a tűzszünet biztosítása érdekében úgy rendelkeztek, hogy úgynevezett ütközőzónát hoznak létre a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban, ahonnan mindkét fél a középvonaltól 15-15 kilométerre vonja hátrébb a nehézfegyvereit. Hivatalosan azonban máig nem jelölték ki, hol húzódjon ez az övezet övezett.

Kedden Kijev egyoldalú tűzszünetet hirdetett meg, beszüntetve a harci tevékenységet az ukrán fegyveres erők valamennyi kelet-ukrajnai állásán. A szakadárok azonban kijevi jelentések szerint nem csatlakoztak a tűzszünethez.