Orbán Viktor az ünnepségen tartott beszédében azt hangsúlyozta: Belgrád Európának a Balkánra nyíló kapuja, ezért az Európai Unió nem lehet meg sokáig Belgrád és Szerbia nélkül, mert "az olyan lenne, mintha a kerítésen kívül helyezte volna azt az ajtót, amelyen át közlekedni akar".

"Ahogy a Duna kapcsolatot teremet vízgyűjtő területének folyói között, ugyanúgy kell Európának is egybegyűjtenie és összekapcsolnia - egységes európai hagyománnyá alakítva - az Európát alkotó nemzeti kultúrákat" - fogalmazott a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy ezt a kulturális sokszínűséget az EU létrehozásakor megfogalmazott alapszerződés európai értéknek tekinti. "Mi azt szeretnénk, hogy ha az egységes európai kultúrában minden nemzet meg tudná őrizni a saját identitását" - mondta. A magyarok számára ugyanis olyan Európa a megteremtése és védelme a cél - folytatta -, ahol minden ember és minden nemzet otthon érzi magát.

A miniszterelnök megerősítette: a magyar kormány támogatja Szerbia EU-csatlakozását, ami nem aktuálpolitikai, hanem elvi kérdés, "a közép-európai sorsközösségből fakadó erkölcsi kötelesség". Ez egyben Magyarország érdeke is, mert "akkor érezzük magunkat igazán biztonságban, ha minden szomszédunk az EU-hoz tartozik" - jegyezte meg.

Orbán Viktor elmondta, örömmel tölti el, hogy a magyar kultúrának végre lesz háza abban a városban, amely évszázadokon keresztül összekötötte a magyar és a szerb népet. A kormányfő azt várja az intézettől, hogy otthont teremtsen a magyar és a szerb kultúra közötti párbeszédnek, hogy összegyűjtse, megőrizze a magyar és a szerb kultúra közös értékkincsét és további alkotásokkal gyarapítsa azt.

Tomislav Nikolic szerb államfő beszédében kiemelte, a Belgrádi Magyar Intézet újabb bizonyítéka annak, hogy a kétoldalú együttműködést tovább fejleszti és építi a két nép. Elégedetten nyugtázta, hogy Magyarország és Szerbia párbeszéde az utóbbi két évben egyre intenzívebbé és jobbá vált. Emlékeztetett arra, hogy ebben hatalmas szerepe volt a tavaly nyári csúrogi megemlékezésnek, amikor ő maga és Áder János magyar elnök fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok előtt. Megismételte akkori kijelentését, miszerint az új közös jövő felé kell fordulni a két nép kapcsolatában.

"Ebben a szellemben kell a múltra is tekinteni, amelyben Szerbia és Magyarország egyszer ugyanazon, másszor ellentétes oldalon állt. A közös földrajzi tér és az egymásra utaltság erős történelmi és kulturális köteléket alakított ki, ma pedig a térség közös európai jövője is összeköt bennünket" - fogalmazott Nikolic. Nagyon fontosnak nevezte azt a támogatást, amelyet Magyarország Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata során nyújt.

A szerb elnök felidézte a történelem és a kultúra azon pontjait, amelyek összekötötték a szerbséget és a magyarságot, kitért arra, hogy Hunyadi János, Petőfi Sándor és Kosztolányi Dezső is a közös múlt része. "Ha végig tekintünk a közös múlton és a jelenlegi alkotói hatásokon a kultúrában és a művészetben, teljesen magától értetődő, hogy egy ilyen intézmény létezése, mint amelyet most itt megnyitunk" - zárta beszédét Nikolic, hozzátéve még, hogy a magyar-szerb kormányzati csúcs várhatóan tovább mélyíti a két ország jó kapcsolatát.

A Belgrádi Magyar Intézet megnyitóján Aknay János Kossuth-díjas festő, valamint Asszonyi Tamás szobrászművész alkotásaiból nyílt tárlat. Aknay épületkonstrukciókat ábrázoló, Emlék című sorozatából, valamint angyalsorozatából állították ki képeket. A most megnyílt magyar intézetnek - amely Magyarország belgrádi nagykövetségének kulturális szolgálataként működik - helyt adó 6 emeletes épület Belgrád belvárosában található, abban az utcában, amely az egykori Nándorfehérvárhoz vezet.

A magyar kulturális diplomácia intézményeit a Balassi Intézet működteti. A külföldi magyar intézetek célja a magyar nemzeti kulturális örökség megőrzése és széles körű megismertetése, Magyarország és a partnerországok közötti kulturális diplomáciai kapcsolatok ápolása, a kulturális és tudományos nemzetközi együttműködések elősegítése, a magyarnyelv-oktatás megszervezése, információk nyújtása és programok szervezése révén a magyar kultúra és társadalom sokszínűségének bemutatása. A Balassi Intézetnek 23 intézete működik a világ 21 országában. Ez a szám most tovább nő a belgrádi intézet megnyitásával. A Collegium Hungaricumok a nemzetközi magyar tudományosság külföldi jelenlétének fontos képviselői, melyek egész évben fogadják és segítik munkájukban a tudományos ösztöndíjasokat, kutatókat.

Az intézet megnyitása előtt Orbán Viktor külön is megbeszélést folytatott a szerb államfővel az elnöki palotában. Kora délután a Szerbia Palotában magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozót tartanak, amelyen magyar részről Orbán Viktor mellett részt vesz Navracsics Tibor külgazdasági és külügy-, Pintér Sándor belügy-, Hende Csaba honvédelmi és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.