A kormányfő Tel-Avivban, a Függetlenségi Nyilatkozat Csarnokában helyezte kilátásba az új törvényt, ott ahol Dávid Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke 1948. május 14-én bejelentette Izrael állam kikiáltását.

Netanjahu elképzelései szerint az új sarkalatos törvény a zsidó nép nemzetállamának nyilvánítaná országát. "Izrael miniszterelnökeként egyik legalapvetőbb feladatom, hogy megerősítsem Izrael állapotát népünk nemzetállamaként" - indokolta tervét a miniszterelnök. "Legnagyobb sajnálatomra vannak - ahogy legutóbb is láttuk -, akik nem ismerik el ezt a természetes jogot. Megpróbálják aláásni a történelmi, erkölcsi és jogi igazságtételt, hogy Izrael létrejöhetett a zsidó nép országaként" - tette hozzá.

"A kneszetben kezdeményezni fogom egy alapvető törvény elfogadását, amely garanciát nyújt ennek az állapotnak a törvényes védelmére" - jelentette be elképzelésének megvalósításáról.

"Izrael állama mindig megőrzi minden állampolgára, zsidók és nem zsidók egyéni és polgári jogainak teljes egyenlőségét" - tette hozzá. Benjámin Netanjahu szavai rögtön elhangzásuk után komoly belpolitikai vihart kavartak, Cipi Livni igazságügy-miniszter kijelentette, semmiképpen sem engedi, hogy gyengítsék vagy alárendeljék a demokrácia értékeit a zsidóságnak. "A múltban is ellenálltam a demokráciát sértő kezdeményezéseknek, és ezt fogom tenni ezentúl is, még akkor is ha a miniszterelnöktől származik a kezdeményezés" - mondta Livni.

Az ellenzéket és a szociáldemokrata Munkapártot vezető Jichák Herzog is elutasította Netanjahu ötletét. "Sajnálatomra Netanjahu iskolájának politikai pusztítása a zsidó többség elvesztéséhez vezet, és Izrael - Isten őrizz - kétnemzetiségű állammá válásához" - fogalmazott Herzog. "Semmilyen törvény nem tudja eltakarni ezt a sajnálatos tényt" - tette hozzá az ellenzéki vezető.