Nemzetközi büntetőintézkedések foganatosítását sürgette az észak-koreai rezsim által elkövetett emberiesség elleni bűntettek miatt az ázsiai ország emberi jogi helyzetét vizsgáló ENSZ-bizottság elnöke hétfőn Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt. Az Emberi Jogi Tanács hétfőn kezdte el megvitatni a bizottság február 17-én közzétett 370 oldalas jelentését, amely arra a megállapításra jutott, hogy az észak-koreai vezetés megrendelésére módszeres kínzást, éheztetést és kivégzéseket hajtanak végre az országban. A bizottság azt javasolta, hogy vonják felelősségre a phenjani vezetést, Kim Dzsong Unnal élen, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa terjessze az ügyet a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elé.

Michael Kirby, a szóban forgó ENSZ-bizottság ausztrál elnöke hangsúlyozta: a náci terror után a világ egyszer már leszögezte, "soha többé". Éppen ezért a nemzetközi közösség nem nézheti tovább tétlenül az észak-koreai jogsértéseket – mondta Kirby, aki a phenjani rezsim által elkövetett bűntetteket a nácik, a dél-afrikai apartheid-rendszer és a kambodzsai vörös khmerek rémtetteihez hasonlította.

Kína szerint alaptalan vádaskodást és a valóságtól elrugaszkodott ajánlásokat tartalmaz a jelentés. Csen Csuan-tung kínai diplomata az Emberi Jogi Tanács előtt azt mondta: a bizottság az érintett ország támogatása és együttműködése nélkül állította össze jelentését, amely emiatt nem lehet pártatlan és objektív.

Diplomaták kevés esélyt látnak arra, hogy az Emberi Jogi Tanács – a jelentésben megfogalmazott ajánlásnak eleget téve – ténylegesen a BT elé terjeszti majd az ügyet. Kínának mint a Biztonsági Tanácsban vétójoggal rendelkező országnak hatalmában áll megakadályozni, hogy a BT a Nemzetközi Bíróság elé utalja az ügyet. Emiatt diplomáciai körökben már felmerült egy Észak-Koreával foglalkozó különleges törvényszék felállításának lehetősége is.

A Kirby-vezette testület 2013 márciusában kezdte meg munkáját az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának égisze alatt, s a beszámoló észak-koreai menekültek - többek között politikai fogolytáborok korábbi őreinek - tanúvallomásán alapul. Ezek szerint a politikai fogolytáborokban mintegy 120 ezer embert tarthatnak fogva. 

Az észak-koreai ENSZ-nagykövet az Emberi Jogi Tanács előtt nevetséges provokációnak nevezte a jelentést, amely szerinte az Egyesült Államok és "más ellenséges országok koholmánya". A diplomata kivonult az ülésteremből, amikor Japán képviselője szót kapott, és arról kezdett beszélni, hogy 1978-ban észak-koreaiak elrabolták a testvérét.

Észak-Korea 2002-ben elismerte, hogy a 70-es években elrabolt 13 japán állampolgárt, akik közül nyolcan meghaltak.