Kína kész Magyarországgal közösen az együttműködés erősítésére, köztük a pénzügyeket, a távközlést, az infrastruktúrát érintő és a csúcstechnológiát képviselő területeken - hangoztatta Hszi Csin-ping kínai elnök, amikor csütörtökön Pekingben fogadta Orbán Viktort. A magyar kormányfő arról biztosította vendéglátóját: Magyarország támogatja egy többpólusú világrend kialakulását, Kína békés fejlődését és nagy fontosságot tulajdonít Kína jelentős és konstruktív szerepének a világon. A két ország kormánya közös közleményt adott ki, amely érinti a kereskedelem, a befektetés, az infrastrukturális fejlesztések és civil kapcsolatok témakörét. 

MTI / EPA / Rolex Dela Pena, pool

Hszi Orbán Viktorral tartott találkozóján külön is méltatta Magyarországot, amely az elsők között nyújtott "értékes segítséget" országának az új Kína 1949-es megalakulását követően. Mint mondta, különösen az utolsó tíz évben a két ország viszonya jelentős fejlődésnek indult. 

Magyarország elismeréssel tekint Kínára a fejlődésben elért jelentős eredményei miatt, s úgy véli, e sikerekhez annak az útnak a követése vezetett el, amelyet a kínai emberek az ország saját helyzetéhez igazítottan választottak - állapította meg Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyar fél nagy várakozással tekint a Kínával meglévő magas szintű együttműködés erősítése, a kölcsönös támogatás folytatása és a gyakorlati együttműködés elé. 

Magyarország és Kína kormánya közös közleményt adott ki a kétoldalú együttműködés elmélyítéséről. Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívta meg Li Ko-csiang kínai kormányfőt, aki elfogadta a meghívást. A dokumentum szerint a két fél úgy véli, napjainkban a világ többpólusúvá válása és a gazdasági globalizáció mélyül és fejlődik, a kulturális sokszínűség és az információs társadalom fejlődése folyamatosan halad előre, egymás után merülnek fel a különböző kérdések és kihívások. Az új helyzetben a feleknek erősíteniük kell a kommunikációt és koordinációt, a gyakorlati együttműködést. 

A felek tiszteletben tartják egymás fejlődési útválasztását, amely megfelel saját országuk adottságainak - áll a dokumentumban, amely tartalmazza azt is: a magyar fél nagyra értékeli Kínának a reform és a nyitás megkezdése óta elért hatalmas eredményeit, és bízik abban, hogy ez a folyamat egyre több fejlődési lehetőséget fog hozni a világnak.     Magyarország határozottan kitart az egy Kína elv mellett, a kínai fél pedig nagyra értékeli "a magyar fél helyes álláspontját" - áll a nyilatkozatban. 

A kínai fél üdvözli a magyar vállalatok kínai befektetéseit és együttműködéseit, és továbbra is arra ösztönzi a kínai vállalatokat, hogy a piaci viszonyokkal összhangban növeljék a jó minőségű magyar termékek importját, illetve fektessenek be Magyarországon. A magyar fél üdvözli a kínai vállalatok magyarországi tevékenységének fejlesztését, és kedvező beruházási feltételeket biztosít számukra.  

A nyilatkozat szerint Magyarország és Kína az emberek közötti közvetlen kapcsolatok erősítését a két ország kapcsolatai folyamatos fejlesztése jelentős mozgatóerejének tartja, és kész tovább folytatni együttműködését az oktatási, tudományos és technológiai területen, az ifjúsági csereprogramokban, egymás nyelvének oktatásában, a turizmusban és a helyi önkormányzataik közötti kapcsolatokban.

Úgy vélik, hogy a Kína és az EU közötti kapcsolat az egyik legfontosabb kétoldalú kapcsolat a világon, és aktívan kell építeni a kölcsönös tiszteleten alapuló, a közös nyereséget célzó együttműködést tartalmazó, globális kitekintésű kínai-EU kapcsolatokat.

Orbán Viktort fogadta Csang Tö-csiang, a kínai Országos Népi Gyűlés (parlament) állandó bizottságának elnöke is. Csang reményét fejezte ki, hogy erősödni fog a két ország parlamentje közötti együttműködés. A magyar kormányfő Kína közép-európai fejlesztési lehetőségeit hangsúlyozta a Kínai Társadalomtudományi Akadémián. Mivel a térség országai tőkeszegények, van lehetőség arra, hogy Kína, ha nagy súllyal akar megjelenni a régióban, szerepet vállaljon Közép-Európa infrastruktúrájának modernizációjában - magyarázta. Mivel Kína, Közép-Európa és az EU érdekei e téren találkoznak, ezért "mi szeretnénk, ha Kína is bekapcsolódna Közép-Európa fejlesztésébe" - mondta Orbán Viktor.

A kormányfő mintegy félórás beszédében ismét kifejtette a világ hatalmi átrendeződésével kapcsolatos álláspontját. Mint mondta: a világ egy teljesen új korszakba lépett, amelyben új gazdasági központok emelkednek ki. Az EU azonban a válság sújtotta területek között van, az az út, amelyen az európai világ jár, nem tartható tovább, "lassan kifogy a lábunk alól a talaj", és ha a kontinens nem hirdet új stratégiát, egyre gyengébb lesz - fogalmazott. Közép-Európára rátérve a miniszterelnök kiemelte, ez a térség nem bajt kapott a nyakába a válsággal, hanem óriási lehetőséget a szükséges változásokra. Magyarország is ennek jegyében kezdett új megoldásokat keresni 2010-ben. Orbán Viktor kijelentette, hogy az ország visszanyerte politikai mozgásterét, mert bár számos vitát kellett megvívnia az Európai Unióval, elsősorban a gazdaságpolitikai intézkedések miatt, ezeket a csatákat megnyerte.

A miniszterelnök a pekingi Magyar Kulturális Intézet évadnyitó ünnepségén kijelentette: Magyarország történelmi léptékekben tekint a kínai-magyar kapcsolatokra és stratégiai jelentőséget tulajdonít a kulturális együttműködésnek. A kínai-magyar barátságot nem Kína gazdasági sikerei mozgatják, Magyarország ugyanis nem akkor lett Kína barátja, nem akkor fejezte ki elismerését a kínai nép iránt, amikor az ázsiai állam a világgazdaság meghatározó országává vált, hanem még hosszú évtizedekkel azelőtt. Magyarországot választotta Kína turisztikai központnak a 17 közép- és kelet-európai országgal való együttműködése koordinálásához.