2014. január. 15. 09:12 MTI Utolsó frissítés: 2014. január. 15. 10:54 Világ

Időzített bomba lehet Sanghaj

Sanghaj lakosságának növekedése komolyan veszélyezteti a kelet-kínai metropolisz környezetének fenntarthatóságát – derül ki egy friss jelentésből.

A 24 milliós Sanghaj 2008 és 2012 közötti gazdasági statisztikái rendkívüli fejlődési ütemre mutatnak rá, hatalmas beruházásokkal, gyors urbanizációval, a városi és a migráns lakosság számának növekedésével. Világváros jellege, gazdasági központ szerepe, az átlagosnál magasabb életszínvonala miatt a metropolisz mindig is kiemelt célpontja volt a belső migrációnak, és Kínán belül a legtöbb külföldi is itt él.

A lakosság növekedése ugyanakkor komoly mértékben károsítja a város környezetét, és megkérdőjelezi a gazdaság növekedésének fenntarthatóságát is.

Sosem látott mennyiségű jármű száguld az utakon és sok szennyező gyár működik Sanghajban, miközben a környezet védelmére fordított kiadások nem nőnek. 2012-ben a város bruttó hazai termékének (GDP) mindössze 2,8 százalékát fordította környezetvédelemre, amely a 2008-as értéknél is kevesebb.

Ha a város vezetői nem fordítanak több pénzt a környezeti problémák kezelésére, az hosszú távon katasztrófához vezethet – figyelmeztetnek a tanulmányban.

A dokumentum szerint a város levegője minden korábbinál szennyezettebb, az egészségre legártalmasabb, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű úgynevezett finom porszemcsék aránya tavaly januárban és decemberben is rekordot döntött. A vizek szennyezettsége is egyre nagyobb problémát jelent: a folyók és tavak több mint fele veszélyes mértékben szennyezett, és a vizek környezetének talaja is mérgező anyagokkal teli.

A föld minőségén túl annak mennyiségével is gondok adódnak: a fokozódó mértékű beépítettség miatt a város mezőgazdasági termelőterülete évről évre két számjegyű mértékben csökken, 2012 végén mindössze 2 600 négyzetkilométert tett ki.     

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.