Abdul Kader Mollát, a bangladesi függetlenségi háború idején hatalmon lévő Dzsamaat-e-Iszlami párt volt prominensét februárban ítélte életfogytiglani börtönbüntetésre a legfelső bíróság. A túl enyhének tartott büntetés miatt több helyen zavargások törtek ki, ahol halálbüntetést követeltek a háborús és emberiség elleni bűntettekkel vádolt egykori politikusra.

Az Indiától észak-keletre, az egykori Bengál területén fekvő Banglades 1948-tól 1971-ig Kelet-Pakisztán néven a Pakisztáni Iszlám Köztársaság része volt. 1971-ben keleten tüntetések törtek ki, ahol azt követelték, az éppen kormányzó katonai junta fogadja el az 1970-ben megrendezett szabad választások eredményét, vagy hagyja, hogy Kelet-Pakisztán független állammá váljon. A konfliktus végül szabályos függetlenségi háborúba torkollott, amely során végül Kelet-Pakisztán, későbbi nevén Banglades az indiai hadsereg segítségével ki tudta vívni a függetlenségét. A háború alatt a Dzsamaat-e-Iszlami párt (amelyet idén augusztusban hivatalosan is betiltottak) a nyugat-pakisztáni hadsereg oldalán állt, akik a bangladesi kormány szerint több százezer Kelet-Pakisztáni civilt öltek meg, és közel kétszázezer nőt megerőszakoltak. Az eseményeket az amerikai nagykövetség népirtásnak minősítette, az erőszak elől csaknem egymillióan menekültek Indiába.

Fellebbezett a börtön ellen, halálra ítélték

A mészárlásokból Kedar Molla is kivette a részét: a háború kitörésekor csatlakozott az Al-Badr nevű iszlamista félkatonai szervezethez, akikkel szinte teljesen kiirtották a bangladesi fővárosban, Dhakában élő függetlenség-párti értelmiséget. „A céljuk, ahogy a fogságba esett tagok bevallották, az volt, hogy kiirtsák az összes bengáli értelmiségit, akik a Pakisztántól való függetlenedést és egy szekuláris, nem muszlim állam felépítését javasolták” – vallotta akkor a New York Timesnak egy szemtanú.

Kedar Molla az előző ítélethirdetéskor 2013. február 5-én

AFP / Stringer

A „Hentes” néven emlegetett Kedar Molla hamarosan az Al-Badr egyik legrettegettebb vezetőjévé vált. A főváros Mirpur nevű kerületében tevékenykedő csapata lemészárolta Meherunnisa bangladesi költőnő családját, őt magát pedig lefejezte és a saját lakása előtt kiakasztotta a levágott fejet. A Kedar Molla által vezetett milícia bűnlajstromán szerepel még 344 ember megölése, valamint számos nő, köztük kiskorúak megerőszakolása – utóbbiban a vád szerint Kedar Molla személyesen is részt vett. Szeptemberben hatból öt vádpontban is bűnösnek találták, köztük emberiség elleni bűntett, gyilkosság és nemi erőszak miatt. Az elítélt kezdettől fogva minden vádat tagadott, ezért fellebbezett az első ítélet – életfogytiglani börtönbüntetés – ellen, azonban a legfelső bíróság elutasította a védekezését, a börtönbüntetést pedig kötél általi halálra módosította.

Mellette is tüntettek

A háborús bűnösöket felelősségre vonó törvényszéket 2010-ben állította fel a bangladesi kormány. Ez az első eset, hogy megpróbálják felelősségre vonni az 1971-es háború bűnöseit, akik korábban nagyrészt zavartalanul élhettek, sőt, egyesek politikai karrierjében sem okozott törést a háború. Magát Kedar Mollát például hiába tiltották el 1971-ben a politizálástól, néhány év múlva ismét az iszlamista párt egyik vezetőjeként tűnt fel, és kétszer is indult a parlamenti választásokon, sikertelenül. Elítéléséig a párthoz köthető The Daily Sangram felelős szerkesztőjeként is dolgozott, így bekerülhetett az állami újságíró-szövetségbe is, amelyből csak a februári ítélet után zárták ki.

Az augusztusban betiltott bangladesi iszlamista párt követői szerint a Kader Molla elleni ítéletek pusztán politikai céllal születtek, azzal a céllal, hogy rájuk hivatkozva betilthassák a Dzsamaat-e-Iszlami párt. Az elmúlt hónapokban az iszlamisták tiltakoztak Kader Molla elítélése és a párt betiltása ellen, a tüntetéseket követő összecsapásokban eddig közel százan haltak meg.