A 64 éves politikus, aki a szavazatok 51 százalékát kapta a június 14-i elnökválasztáson, az iszlám köztársaság hetedik elnöke. A szombati teheráni ceremónián az iszlám köztársaság legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah ünnepélyesen jóváhagyta Róháni megválasztását. Az ajatollah dekrétumában hangsúlyozta, az új elnök hű az iszlám forradalomhoz, több mint három évtizede szolgálja az iszlám köztársaságot.

Róháni az állami tv-ben élőben közvetített beszédében kijelentette: a kormánnyal együtt azon fog dolgozni, hogy elérjék az Irán elleni "önkényes szankciók" megszüntetését. Az Egyesült Államok és az Európai Unió egy sereg büntetőintézkedést vezetett be az iszlám köztársaság ellen, amelyek súlyos károkat okoztak az iráni gazdaságnak.

Az új államfő vasárnap a teheráni parlamentben tesz ünnepélyesen hivatali esküt. Erre a ceremóniára - most először - külföldi vezetőket is meghívtak, a régió tucatnyi államfője - többek között az afgán és a pakisztáni elnök - mellett várhatóan jelen lesz Javier Solana is, az Európai Unió korábbi kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki számos alkalommal képviselte a nyugati nagyhatalmakat az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokon.

A várakozások szerint Róháni - noha maga is főpap - mérsékeltebb politikát folytat majd, mint elődje, Mahmúd Ahmadinezsád, akinek nyolcéves elnöki megbízatása alatt - többek között a vitatott iráni atomprogram miatt - igen feszültté vált Irán viszonya a nyugati országokkal.

Az új államfő azt ígérte, megegyezésre fog törekedni a nemzetközi közösséggel. Néhány nappal a megválasztása után kijelentette, növelni fogja Irán "békés célú" atomprogramjának átláthatóságát, de ő is elutasította az urándúsítás felfüggesztését, amelyet több nyugati ország követel Irántól.

Egy nappal a beiktatása előtt Róháni a palesztinokkal való  szolidaritást kifejező Jeruzsálem-nap alkalmával kijelentette, hogy "évek óta seb van az iszlám világ testén Palesztina szent földje és szeretett al-Kudszunk (Jeruzsálem) megszállása miatt".

A pragmatikusnak mondott új államfő első intézkedéseit nagy várakozás előzi meg. Egyes találgatások szerint az idei muszlim böjti hónap, a ramadán augusztus 8-i végéhez időzítve szabadon engedhetik Mír-Hoszein Muszávit és Mehdi Kerúbit, a 2009-es elnökválasztás két jelöltjét, akik a választási csalások miatt kirobbant tiltakozások élére álltak, ezért házi őrizetbe helyezték őket.