A végzés indoklásában a bíró "felfoghatatlan brutalitásnak" nevezte az elítéltek viselkedését a gyermekkel szemben. A szakértői jelentések szerint a kisfiú, Daniel Pelka krónikus és módszeres éheztetés áldozata lett, de ezen felül számtalan testi sérülést is elszenvedett. Halála idején a négyéves kisgyerek súlya nem sokkal haladta meg a 10 kilogrammot.

A Coventryben lakó Luczak és Krezolek 2006-ban érkeztek Nagy-Britanniába Lengyelországból. Válogatott kegyetlenséggel kínozták a kisfiút: nagy mennyiségű só megevésére kényszerítették például, utána nem adtak neki inni, máskor addig nyomták a fejét a víz alá a fürdőkádban, amíg elveszítette eszméletét, és rendszeresen ütlegelték.

A halálához vezető legfőbb ok azonban az éheztetés volt. Tanúk azt mondták: látták, amint a kisfiú az iskolai előkészítő osztályban - amely a brit közoktatási rendszerben az óvodának felel meg - és az iskola környékén szeméttárolókban kutat ehető hulladék után.

A gyermeket otthon egy bútorozatlan és fűtetlen, ablak nélküli szobában tartották bezárva; a szoba ajtajának belső kilincsét leszerelték, hogy a kisfiú ne tudjon kijönni. Danielt a mellékhelyiségbe sem engedték ki, így a gyermek a szobában volt kénytelen elvégezni szükségét.

A halottkémi vizsgálat megállapította, hogy tavaly márciusban bekövetkezett halála előtt a kisgyerek legalább 33 órán át nem kapott sem enni, sem inni, és egyedül, a sötét szobába bezárva halt meg.

Halálához egy nagy erejű ütésből eredő, ellátatlan fejsérülés is hozzájárult.

Az ügyben vizsgálatot indítottak annak kiderítésre, hogy a gyermek jól látható, súlyos alultápláltsága és fizikai sérülései ellenére miért nem léptek közbe az illetékes szociális hatóságok. A kisfiú anyjának élettársa - aki korábban a lengyel hadsereg kommandósaként szolgált - korántsem volt ismeretlen a brit rendőrség előtt: legalább hatszor vették őrizetbe Nagy-Britanniában garázdaság és betörés gyanújával, és háromszor a börtönt is megjárta.