Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A szerbek és a magyarok közötti megbékélés jelentőségét emelték ki csütörtökön azok a szerb és vajdasági magyar tömegtájékoztató eszközök, amelyek beszámoltak arról, hogy Áder János kétnapos szerbiai látogatásának szerdai záró napján a magyar és a szerb államfő fejet hajtott Csúrogon a második világháború alatt és után kivégzett ártatlan szerb és magyar áldozatok emléke előtt.
A Vecernje Novosti című belgrádi lap internetes oldalán Megbékélés Csúrogon: főhajtás az ősöknek, fogadalom az unokáknak című beszámolójában egyebek között emlékeztetett arra, hogy Tomislav Nikolic szerb elnök szerint a közös jelen és jövő iránti civilizált felfogást és felelősséget fejezi ki az ártatlan áldozatok emléke előtti főhajtás, amelynek különleges helyet kell kapnia a szerbek és a magyarok közötti viszonyban. A lap emlékeztetett arra, hogy Áder János a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen. Az internetes oldalon megtekinthető az a videofelvétel is, amelyet a magyar köztársasági elnöknek a szerb parlamentben elhangzott beszédéről készítettek.
A Danas című belgrádi lap internetes oldalán ugyancsak látható a magyar köztársasági elnöknek a szerb parlamentben elhangzott beszédéről készített videofelvétel. Az újság a címlapján adta hírül, hogy a csúrogi látogatás A szerbek és a magyarok közötti megbékélés napja volt, és a híradást egy olyan fotóval illusztrálta, amelyen a két elnök lerója kegyeletét a Csúrogon megölt magyarok emléke előtt.
A Blic című belgrádi napilap Nikolic és Áder: A szerbek és a magyarok történelmi megbékélése címmel számolt be internetes oldalán arról, hogy a két elnök megkoszorúzta az ártatlan áldozatok emlékhelyét a vajdasági Csúrogon. A híradásban kiemelték, mindkét elnök hangsúlyozta, hogy a szerdai megemlékezés a szerbek és a magyarok közötti történelmi megbékélés napja.
Az újvidéki Magyar Szó című napilap a két elnök közös csúrogi főhajtásáról készített beszámolón kívül Közelebb kerültünk a sebek begyógyításához címmel külön összeállításban megszólaltatta Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőjét, a Tartományi Képviselőház elnökét, aki egyebek között hangsúlyozta: "Az utóbbi évtizedekben Európában ilyen megemlékezésből egy-kettőnél nem volt több, Közép-Kelet-Európában pedig egy sem volt. A tény, hogy Magyarország és Szerbia képes volt ennek a célnak az elérésére véleményem szerint megerősítheti bennünk a hitet, hogy egyszer talán mi is egy olyan része lehetünk Európának, amelyiket ebben a pillanatban „normális” részének tekintünk."
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a lapnak egyebek között kijelentette: "A mai nap jelentősége mindenekelőtt az, hogy végtisztességben tudtuk részesíteni azokat az ártatlan áldozatokat, akik elpusztultak itt Csúrogon, és létrejöhetett az az emlékmű, amely hosszú évtizedek óta váratott magára. Egyidejűleg egy kölcsönös megbékélési gesztusra is sor került, hiszen a magyar állam újította föl azt a Topalov-raktárat, ahol több száz szerb ártatlan ember pusztult el a magyar szervek által elkövetett gyilkosságok eredményeképpen, és föl tudtuk avatni szerb közreműködéssel azt a csodálatos emlékművet, amely több száz ártatlan csúrogi magyarnak állít emléket."
A Vajdaság Ma című honlap a Pannon RTV - amely a vajdasági televízió, az RTV mindkét csatornájával együtt élőben közvetítette a csúrogi megemlékezést - beszámolója alapján adott hírt arról, hogy a magyar köztársasági elnök a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban elhangzott beszédében hangsúlyozta: "Reméljük, hogy a mai gesztus valóban egy mindenki számára új, történelmi fejezet nyitányát jelenti, és reméljük, hogy az az emlékmű, amit ma felavattunk, és ahol először koszorúztunk, ezután háborítatlan marad”.
