2013. június. 21. 18:14 MTI Utolsó frissítés: 2013. június. 21. 17:59 Világ

Most először betiltották a szófiai melegfelvonulást

Az ortodox egyház tiltakozása és a belügyminisztérium közbelépése nyomán a hatóságok betiltották a szombatra tervezett szófiai melegfelvonulást. Az évek óta immár hagyományosan megrendezésre kerülő, Sofia Pride nevű rendezvényt ezúttal első alkalommal törölték.

Hivatalos közlés szerint a melegfelvonulást meghatározatlan időre elhalasztották. A belügyminisztérium, illetve a szófiai városháza az intézkedést azzal indokolta, hogy egy szombati ortodox ünnep miatt a hatóságoknak mindenekelőtt a temetők biztonságára kell ügyelni, ezért - mint a közlemény fogalmazott -  nem marad rendelkezésre álló biztonsági erő a tervezett melegfelvonulás résztvevőinek a védelmére.

A Helsinki Bizottság, valamint a szervezők tiltakoztak a rendezvény betiltása miatt. Azzal vádolták a belügyminisztériumot és a városházát, hogy engedtek az egyház nyomásának, ezzel pedig egyidejűleg korlátozták a gyülekezési szabadságot.

A bolgár ortodox egyház püspöki konferenciája a hét közepén nyilatkozatban foglalt állást a rendezvény ellen. A többi között azt hangoztatta, hogy az fenyegetést jelent a társadalom erkölcsi értékeire, veszélyezteti a gyermekek egészségét és a bolgár nemzetet egészében. Az ortodox püspökök az államot beavatkozásra szólították fel, azt  állítva, hogy az azonos neműek kapcsolatának támogatása zavart és káoszt kelt a társadalomban. 

A szombatra tervezett rendezvényt korábban támogatásáról biztosították 12 európai uniós tagállam szófiai nagykövetei. Közöttük volt a többi között Németország, Franciaország,  Nagy-Britannia, Ausztria, Belgium, Dánia és Finnország vezető diplomatája. Hasonlóan támogató állásfoglalást tett közzé az Egyesült Államok nagykövetsége is. 

A szófiai melegrendezvényen az elmúlt években a homoszexuálisok, a leszbikusok, a biszexuálisok és a transzszexuálisok mellett nagy számban heteroszexuálisok is részt vettek, hogy ily módon fejezzék ki szolidaritásukat a melegekkel.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.