2013. május. 28. 13:50 MTI Utolsó frissítés: 2013. május. 28. 13:50 Világ

Ausztria otthagyná a goláni ENSZ-missziót

Ausztriának nehéz lesz fenntartania részvételét az ENSZ Golán-fennsíkon működő békefenntartó missziójában, miután az uniós miniszterek nem jutottak egyetértésre a szíriai fegyverembargó meghosszabbításáról - mondta Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter.

Spindelegger hétfő éjjel Brüsszelben az osztrák tévének nyilatkozva úgy fogalmazott: ha uniós tagállamok fegyvert szállítanak a szíriai ellenzéknek, akkor "nagyon nehéz lesz" Ausztria számára maradni a Golán-misszióban. Másnap Bécsben ezt azzal egészítette ki: "egyelőre nincs szükség" az osztrák kivonulásra, mert egyelőre nem indult meg ilyen fegyverszállítás.

Az uniós fegyverembargó vége a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyes EU-s tagállamok, ha úgy döntenek, fegyverrel láthatják el a szíriai felkelőket. Emellett leginkább Nagy-Britannia és Franciaország érvelt, míg Ausztria azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek a fegyverembargó meghosszabbítása mellett voltak az előző napi maratoni hosszúságú uniós tárgyalásokon.

A mintegy ezer fős UNDOF-misszió a Szíria és Izrael között 1974-ben kötött tűzszünet betartását felügyeli. Az UNDOF-on belül 380 fővel az osztrákok alkotják a legnagyobb kontingenst. Ausztria mellett a Fülöp-szigetek, India és Horvátország vesz még részt benne.

"Ha nem vagyunk többé semlegesek, akkor nincs értelme" a misszióban részt venni - fogalmazott az osztrák külügyek vezetője hétfő este, az uniós tanácskozás szünetében az ORF televíziónak, miután világossá vált, hogy a fegyverszállítás kérdésében nem tudnak megegyezni a tagállamok. Kijelentette azt is: a kormány nem akarja, hogy osztrák katonák "az Aszad-rezsim célkeresztjébe kerüljenek". Beszélt arról is, hogy egyeztetni fog Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral és az UNDOF-partnerekkel.

Az osztrák álláspont szerint az EU-nak a fegyverszünet irányába kellene hatnia és politikai megoldást kellene felvázolnia a szíriai polgárháborúban. "Ezekkel a módszerekkel ez nem lehetséges" - vélekedett Spindelegger.

Ausztria a világpolitikában a katonai semlegesség politikáját követi, nem tagja a NATO-nak és csak nem harcoló nemzetközi missziókban vesz részt az ENSZ és az EU keretében. Az osztrák katonák biztonságára a szeptemberben esedékes választások miatt most a szokottnál is nagyobb figyelem irányulhat.

A hétfő éjjel meghozott uniós döntés értelmében a hadfelszerelés kivételével a többi árucikkre - így elsősorban olajtermékekre - Szíriával szemben korábban kimondott uniós export-import korlátozásokat egy évvel meghosszabbítják. A közös politikai nyilatkozat szól arról is, hogy a tagállamoknak egyelőre nem áll szándékukban a Szíriába irányuló fegyverszállítás, valamint hogy az álláspontok augusztus elseje előtti felülvizsgálata során konzultálni kívánnak az ENSZ főtitkárával a szíriai polgárháború befejezését célzó amerikai-orosz kezdeményezésről.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.