A tanulmányban, amelyet az intézet szerdai, Demokratikus deficitek az Európai Unióban című konferenciájára készített, kifejtették: az Európai Unióval szemben nem alkalmazhatók egy az egyben a nemzetállamok demokratikus berendezkedésével kapcsolatos követelmények. Éppen ezért "az EU bajban van és bizonytalannak érzi saját legitimitását", amikor egy tagállamával szemben az alapvető demokratikus normák betartását kell számon kérnie - írták az MTI-hez eljuttatott elemzésben.

Kiemelték: az EU sok szempontból jól leképezi a mai képviseleti demokráciák intézményi logikáját, és nem igaz, hogy a politikusai nem viselnek felelősséget. Viszont az európai polgárok nagyon távolinak tartják, és nem képesek átérezni az uniós politikát, és ebből a szempontból az intézményrendszer demokratikussága szinte irreleváns - mutattak rá. Ez jelenleg az unió egyik legkomolyabb kihívása.

A kutatások szerint az unió polgárainak a demokratikus értékek továbbra is fontosak - közölték. A válság azonban jelentős változásokat hozott: az EU az emberek szemében már kevésbé demokratikus, modern és védelmező közösség. Fontos ugyanakkor, hogy a demokratikus jelzőt az unió polgárainak többsége továbbra is az unióhoz társítja.

Az elemzésben kitértek arra is, hogy bár Magyarországon is csökkent az EU-ról kedvező véleményt alkotók aránya, a magyaroknak az EU demokratikusságáról alkotott véleménye valamelyest kedvezőbb, mint az EU "átlagpolgárának": kétharmaduk tartja az uniót alapvetően demokratikus intézménynek, szemben az uniós átlagot jelentő 60 százalékkal. 

Az EU demokratikus deficitjére egyértelműen utal a csökkenő részvétel az európai parlamenti (EP-) választásokon - írták. Ezért "téves közhely", hogy az EP-választásokon nem az európai ügyekről döntenek a választók, hanem az aktuális kormány teljesítményéről mondanak ítéletet. Hozzátették: ha ugyanis így lenne, a részvételi arány aligha mutatna csökkenő tendenciát az elmúlt 30 évben. 

A Political Capital szerint az EU politikai erejét elsősorban azok az esetek teszik próbára, amikor felmerül a gyanú, hogy a saját maga által meghatározott politikai értékeknek valamelyik tagállam nem tud megfelelni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezekben az esetekben az unió intézményi és működési problémái nehezítik a hatékony fellépését a tagállamokkal szemben. Az EU elsősorban a közösségen kívüli országokkal kapcsolatban tud látványos sikereket felmutatni a demokratikus normák és az intézményrendszer fejlesztésében, a tagállamok esetében erre sokkal kevésbé képes - mutattak rá.

Az elemző intézet véleménye szerint Magyarországgal esetében az uniós szervek - különösen az Európai Bizottság - elsődlegesen formális eljárásokkal igyekeznek konkrét jogszabályokkal összefüggésben "megfogni" a kormányt, "eddig felemás sikerrel". Orbán Viktor miniszterelnök kormányra kerülése óta sikerrel építi azt a képet, hogy "Magyarország szabadságharcot folytat a nemzetközi tőke és az Európai Unió ellen" - írták. Megjegyezték: ez népszerű a jobboldali szavazók körében, a nemzetközi mozgástér szűkülése pedig egyelőre nem hat kedvezőtlenül a kormány megítélésére, sőt a jelek szerint megerősíti a kormánypárti szavazók elkötelezettségét. 

A Fidesznek ehhez a magyarországi ellenzék gyengeségére is szüksége van - vélekedtek. Kifejtették: ettől függetlenül bizonyos: fennáll a veszélye annak, hogy minden eddiginél erősebb lesz a magyar közvéleményben az euroszkepticizmus, továbbá, hogy a kormány és az EU konfliktusa egy ponton túl kezelhetetlenné válik mind a két félnek.

Ha a válságkezelés az Európai Unióban államok közötti feloldhatatlan konfliktusokhoz vezet, aligha van esély a kedvező forgatókönyvre. Ha viszont az európai országok az unión belül tudják tartani és kezelni az ellentéteiket és a válságot, akkor az integráció megerősödve kerülhet ki a krízisből - olvasható a Political Capital elemzésében.