Szöuli értesülések szerint egy magas rangú észak-koreai katonai tisztségviselő tájékoztatta erről a dél-koreai hatóságokat, aki azt mondta: nincs szükség a katonai kommunikáció folytatására egy olyan helyzetben, amikor háború törhet ki bármelyik pillanatban. Bármiféle katonai párbeszédet, illetve kommunikációt csak akkor újíthatnak fel, ha Dél-Korea beszünteti "ellenséges akcióit" Észak ellen – tette hozzá.

A hivatalosan humanitárius célokat szolgáló, a két ország vöröskeresztjét összekapcsoló panmindzsoni kommunikációs kapcsolatot Észak-Korea március 13-án szakította meg, válaszul az ellene hozott újabb ENSZ-szankciókra és a dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlatra. A katonai kommunikációt azonban akkor még érintetlenül hagyta.

A szerdai lépés a két Korea közötti feszültség kiéleződésének újabb jele. Phenjan előző nap jelentette be, hogy harckészültségbe helyezte hadászati rakétaegységeit és tüzérségi - ezen belül nagy hatótávolságú - ütegeit, valamint arra adott parancsot, hogy ezek vegyék célba az Egyesült Államok csendes-óceáni támaszpontjait, kontinentális területét és Dél-Koreát.

Az intézkedést feltehetőleg az váltotta ki, hogy az amerikai-dél-koreai hadgyakorlaton az amerikai erők Phenjan figyelmeztetése ellenére újabb berepüléseket hajtottak végre bombázókkal az észak-koreai területek közelében. Az Egyesült Államok és Dél-Korea március elején kezdte a közös hadgyakorlatot, ami április végéig tart.

Észak-Korea február 12-én kísérleti atomrobbantást hajtott végre, amire válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb büntetőintézkedésekkel sújtotta Phenjant. Ezután az észak-koreai vezetők közölték, hogy érvénytelennek tekintik az 1953-as háború után Dél-Koreával kötött fegyverszüneti megállapodást.

Elemzők szerint nagyon valószínűtlen, hogy az északiak elindítanának bármilyen közvetlen támadást a dél-koreai-amerikai gyakorlat idején. Ugyanakkor lehetségesnek mondják, hogy utána kiprovokáljon valamilyen konfrontációt Dél-Koreával.