Cáfolta a Németországban élő, magyar származású jezsuita pap, Jálics Ferenc is azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint 1976-ban Jorge Mario Bergoglio - a mai Ferenc pápa - jelentette fel őt és egy paptársát az argentin katonai juntánál.
"Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy letartóztatásunkat Bergoglio atya kezdeményezte" - jelentette ki szerdán a 85 éves magyar származású pap, aki ma a bajorországi Wilhelmstahlban él. A pap múlt pénteken - a jezsuita rend németországi honlapján idézték - viszont még azt állította, nem tud állást foglalni abban a kérdésben, hogy az új pápa - akkor még Jorge Mario Bergoglióként - milyen szerepet játszott letartóztatásukban.
Szombaton az argentínai diktatúra idején elhurcolt és megkínzott két jezsuita pap aktáját vizsgáló bírák egyike közölte, hogy az igazságszolgáltatás másfél éve alaptalannak minősítette és elutasította a héten megválasztott Ferenc pápa elleni vádaskodásokat.
Bergoglio - akit március 13-án választottak pápává és a Ferenc nevet vette fel - annak idején a jezsuiták argentínai provinciálisa volt. Bírálói azt vetették a szemére, hogy cinkos módon hallgatott az 1976 és 1983 közötti argentin katonai junták által elkövetett gyilkosságok és emberrablások idején.
Az egyik legfőbb vád az volt ellene, hogy annak idején szerepet játszott két, Argentínában tevékenykedő jezsuita atya, a magyar származású Jálics Ferenc, valamint Orlando Yorio letartóztatásában, sőt állítólag ő jelentette fel őket. Jálicsot és Yoriót 1976-ban hurcolták el az argentin haditengerészet tisztjei, és embertelen körülmények között tartották fogva őket, mert azt hitték róluk, hogy missziós tevékenységük közben baloldali gerillákkal álltak kapcsolatban. Szabadulása után Jálics Ferenc elhagyta Argentínát, és Németországban telepedett le.
Szerdán azonban a vatikáni rádió által interneten közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy nem Bergoglio jelentette fel őket. Jálics Ferenc szerint egy hittérítőnő miatt tartóztatták le mindkettőjüket. Szavai szerint a nő előbb velük működött együtt, majd a gerillák soraiba állt. A hatóságok letartóztatták, majd két-három nappal később őket is - mondta el. Beszámolt arról is, hogy az őt kihallgató tiszt orosz kémnek tartotta őt, amikor meglátta, hogy Magyarországon született.
Jálics Ferenc 1927-ben született Budapesten. Érettségi után lépett be a jezsuita rendbe. 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után elhagyta az országot. Előbb Chilében élt, ahol jezsuita papként tevékenykedett. 1957-ben pedig Argentínába ment, és ott folytatta papi hivatását. Két paptársával együtt Buenos Aires egyik szegénynegyedébe költözött, hogy a szegényekkel éljen együtt. Amikor a katonai junta 1976-ban magához ragadta a hatalmat, azonnal tisztogatási akciókba kezdett a baloldali gerillákkal szimpatizálókkal, az ellenzékiekkel, továbbá a konfliktusban nem érintett, ártatlan polgári személyekkel szemben is. Jálicsot és Yoriót így tartóztatták le, az egyik leghírhedtebb börtönbe kerültek és kínozták őket.
Ferenc pápa rágalomnak minősítette az argentin juntával való állítólagos együttműködéséről szóló állításokat, és cáfolta azt is, hogy szerepe lett volna a két jezsuita pap letartóztatásában.