2013. március. 19. 11:24 hvg.hu Utolsó frissítés: 2013. március. 19. 11:14 Világ

Nem akar olimpiát a bécsiek 72 százaléka

A március 7-9. között megtartott bécsi népszavazás végleges eredménye szerint nem akarnak olimpiát, közműprivatizációt és egységes fizető-parkolási rendszert az osztrák főváros lakói, támogatják viszont a további közösségi naperőművek építését.

Hétfő délután tették közzé a hónap elején megtartott népszavazás végső eredményét az osztrák fővárosban. A szavazók 63,48 százaléka továbbra is a kerületeknél hagyná a fizető-parkolási övezetek szabályozását, 72 százalékuk pedig nem szeretné, ha 2028-ban városukban rendeznék meg az Olimpiai Játékokat.

A voksoláson részt vevők 87,17 százaléka támogatja a városvezetés azon törekvését, amely egy esetleges privatizációtól igyekszik megóvni a közműveket, és 67,06 százalékuk szívesen látna további, a 2012-ben létesített négy naperőműhöz hasonló, megújuló energián alapuló közösségi erőműveket.

A március elején megtartott népszavazáson az 1,15 millió szavazati joggal rendelkező bécsi választópolgár 38,7 százaléka vett részt, ami 2,8 százalékkal haladja meg a legutóbbi, 2010-es népszavazás részvételi arányát. Ekkor többek között az éjszakai metróról és a kutyajogosítványról mondhattak véleményt az osztrák főváros polgárai.

A mostani, „Bécs tudni szeretné” mottóval megrendezett népszavazás eredménye nem lenne ugyan kötelező a városvezetésre nézve, azonban Michael Häupl polgármester még a népszavazást megelőzően elmondta, hogy a nép által adott megbízásként fogja fel a megkérdezés eredményét. "Fontos számunkra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyeket a lakosság egy viszonylag széles rétege támogat" – nyilatkozta.

A népszavazás 6,9 millió eurójába került a bécsi adófizetőknek, szavazni postai úton (97,72%) és választóhelyiségekben (2,28%) lehetett.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.