Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Marsai Viktor történész szerint a nyugati országok szerepvállalása Maliban várhatóan hosszú távú elköteleződés lesz, és a válság csak átfogó erőfeszítésekkel rendezhető megnyugtatóan.
"Az eddigi tétlenség után" a nemzetközi közösségnek újult erővel kell hozzálátnia a belpolitikai rendezés, valamint a kormányzat és a tuaregek kiegyezésének segítéséhez, a hadsereg és a terrorellenes harc újjászervezéséhez, a stabilitás szükség esetén fegyveres biztosításához, továbbá a jó kormányzás támogatásához - mutatott rá a történész a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) által az MTI-hez eljuttatott elemzésében.
Marsai Viktor kifejtette, a francia alakulatok mali intervenciójának megindítása a politikusok és szakértők egyöntetű vélekedése szerint létfontosságú volt, hogy megakadályozzák a nyugat-afrikai ország szétesését és a radikális iszlamista csoportok további rohamos erősödését.
A franciák és az iszlamisták közötti szárazföldi harcok rövid távon biztosan francia sikereket hoznak - vélekedett. Minél mélyebben nyomulnak be azonban az inváziós erők a sivatagba, annál inkább javulnak majd a felkelők pozíciói. A franciák a mali hadseregre csak korlátozott mértékben számíthatnak. Annál nagyobb jelentősége lehet a tuareg Nemzeti Mozgalom Azawad Felszabadításáért (MNLA) szervezetnek - mutatott rá. A múlt héten a tuareg felkelőktől olyan jelzések érkeztek, akár arra is hajlandóak lennének, hogy támogassák az inváziós erőket a szélsőségesekkel szemben.
"Kihúzná a szeparatista mozgalom méregfogát"
Hangsúlyozta, bár óvatosan kell kezelni ezeket a híreket, az MNLA és az iszlamisták ellentétei jó alapként szolgálhatnak a kiegyezéshez a tuaregekkel. Ez harcosokhoz juttatná a mali kormányt, és "kihúzná a szeparatista mozgalom méregfogát", továbbá az MNLA segítségével a francia erők hatékonyabban zúzhatnák szét az iszlamisták logisztikai hálózatát, amelyet a tuaregek nyilván jól ismernek. Hozzátette, cserébe a kormányzat autonómiával és beruházásokkal jutalmazhatná az északi régiót.
A tuareg afrikai berber nép, a Szaharában és a Száhel-övezetben, egyebek mellett Algériában, Nigerben, Maliban, Líbiában és Nigériában. A tuaregek Mali északi részén saját államot akartak kikiáltani, de ez nemzetközi támogatás hiányában elmaradt. Követeléseiktől azért is kénytelenek voltak elállni, mert a térségben előretörtek és nagyobb befolyásra tettek szert az al-Kaidához is köthető, sokkal jobban felfegyverzett iszlamisták.
Fontos kérdés, hogy ha nem alakulnak kedvezően az események, meddig maradhatnak a francia alakulatok az országban - emelte ki a szakértő. A franciáknak, ha gyorsan akarnak távozni Maliból, alig három hónapjuk van a hadműveletekre: márciusban beköszönt a forró évszak, majd májusban az esőzés, ez ellehetetlenít minden katonai műveletet. Ha a franciák nem akarnak elhúzódó háborút, az MNLA döntésétől függetlenül fenn kell tartaniuk támadásuk lendületét, és a lehető legnagyobb veszteséget kell okozniuk az iszlamistáknak - mutatott rá.
Népszerűbb lett az elnök
Meglátása szerint középtávú programként mindenképpen szükséges újból próbálkozni a mali hadsereg megerősítésével. Múlt csütörtöki döntése alapján az EU ezt egy 200 fős kontingenssel támogatja, és a franciák ebben vezető szerepet játszanak majd.
A külföldi katonai jelenlét a remények szerint Mali belpolitikai stabilitását megteremtését is segíti - írta. A külföldi beavatkozás - egyelőre úgy tűnik - növelte az elnök népszerűségét. Kérdés, hogy ez így marad-e, és a civil politikus képes lesz-e politikai tőkét kovácsolni a sikerből.
A történész közölte, félő ugyanakkor, hogy a beavatkozás elkésett. Nem helytálló az a feltételezés, hogy a mali terroristacsoportok saját régiójukon túl nem jelentenek közvetlen fenyegetést Európára. Mali a Nyugat - és vélt vagy valós szövetségesei - elleni iszlamista küzdelem új bástyája lett.
Úgy látja, Afganisztán, Szomália, Irak és Csecsenföld esete is azt mutatja, hogy azokon a területeken, ahol a radikális iszlamisták "egyszer megvetették a lábukat", nagyon nehéz helyreállítani a stabilitást. Lehet, hogy a szervezetük katonai vereséget szenved, de ilyenkor csoportjaik terroristasejtekké alakulnak, amelyek viszonylag kis létszámmal is komoly pusztítást végezhetnek.
"Nem üres szavak"
Azt, hogy az iszlamisták Franciaországnak szóló fenyegetései nem üres szavak voltak, jól jelzi a múlt heti algériai támadás is - emlékeztetett. Bár sokan kétségbe vonták az észak- és nyugat-afrikai térségben tevékenykedő terroristacsoportok képességeit, az, hogy a francia intervenció megtorlására napok alatt végrehajtották az elmúlt évek egyik legsúlyosabb támadását, azt mutatja, hogy alábecsülték őket.
A szakértő szerint ráadásul az arab tavasz hatására meggyengült az a védőháló, amelyet az észak-afrikai autoriter rezsimek tartottak fenn Dél-Európa védelmében. Líbia összeomlásával óriási lyuk keletkezett ezen a rendszeren, és teljesen kiszámíthatatlan, hogy az egész régiót átszövő szélsőséges és terrorhálózatok mikor használják ki ezt a lehetőséget.
A térségben mintegy 30 ezer francia állampolgár tartózkodik, akik lehetséges célpontjai lehetnek a terroristák bosszújának. Párizs gazdasági érdekeltségei - például a nigeri uránbányák - túl fontosak ahhoz, hogy egyszerűen kivonuljanak a régióból - állapította meg Marsai Viktor.
