Az elmúlt évekhez képest körülbelül 350 százalékkal megnőtt a reptér populációja, mivel minden szövetséges nemzet megpróbál előnyös helyhez jutni a várható kivonulásra. A NATO tervei szerint az országban harcoló koalíciós erők - több lépcsőben - 2014 végére hagynák el az országot. A légi bázison most 35 nemzet több mint 5 ezer állampolgára dolgozik, de havonta akár 13 ezren is megfordulnak ott - mondta Benda László, a kabuli repülőtér földi védelmi erőinek parancsnoka szombaton az MTI különtudósítójának adott interjújában.

A reptér földi forgalma is jelentős, hiszen naponta körülbelül 500 NATO-jármű, illetve majdnem 800 civil lépi át a magyarok által védett kapukat, és 80 olyan kamion, amelyeket teljesen át kell vizsgálni.

Az átvilágítást nagy teljesítményű szkennerrel végzik, amely képes 3D-s képeket készíteni a teherautók legkisebb csavarjairól is, maximális teljesítményen 6 millió voltot fogyaszt a 10 millió dollár értékű gép.

A reptér Kabul északi részén fekszik, vonzáskörzetével együtt 15 kilométer széles és 18 kilométer hosszú területet fed le. A tényleges repülőtér ennél jóval kisebb, de például a magyarok által felügyelt rész is eléri a 60 hektárt - mondta az ezredes.

A parancsnok szerint mostanában a felkelők leginkább rakétabelövésekkel támadják a repteret, illetve az annak közelében lévő kormányzati és NATO-központot, az elmúlt hónapokban több ilyen rakéta is becsapódott a bázis területén és annak környékén, ezek többnyire csak anyagi kárt okoztak, de volt halálos áldozata is az akcióknak. A második legnagyobb veszélynek az öngyilkos merényletek számítanak, illetve ezeket követik az összetett támadások, amikor már kézi fegyvereket is bevetnek a felkelők.

Afganisztán-szerte növekszik az úgynevezett "green on blue" támadások száma is, amikor az ellenség beöltözik a szövetséges erők egyenruhájába (általában az afgán hadsereg uniformisába), majd beszivárognak a NATO-erők közé és merényletet követnek el. Ilyen támadásról 2007-ben még csak két esetben érkezett hír, míg idén már 43-at követtek el - tette hozzá.

Egyre nagyobb problémát jelent Kabulban a mágneses bombák elterjedése, amelyeket általában járműveken helyeznek el, illetve gondot jelent az újfajta öngyilkos merényletre alkalmas ruházat megjelenése is, amelyet robbanóvegyülettel itatnak át, és csak egy apró, néhány centiméteres, így nehezen felfedezhető gyújtószerkezetet tartalmaz.

Benda László hangsúlyozta, hogy magyar katonát még nem ért támadás a kabuli repülőtér őrzése közben. Afganisztán fővárosának repülőterét most körülbelül 230 magyar katona őrzi, de ennél valamivel többen teljesítenek szolgálatot más beosztásban a fővárosban.

A honvédség 2013 márciusában kivonja tartományi újjáépítési csoport nevű kontingensét Baglán tartományból. Ezzel egy időben befejezi a tartományi fejlesztési tevékenységét is, ugyanakkor a NATO felkérésére idén október 1-jétől 6 hónapon keresztül a magyarok látják el a kabuli nemzetközi repülőtér katonai védelmét.