Folyamatos kapcsolatban áll a brit diplomácia a magyar kormánnyal, és ha kell, jelzéseket is küldenek Londonból a magyar félnek akár a gazdasággal, akár a demokrácia helyzetével kapcsolatban – derül ki a Budapestre akkreditált brit nagykövet lapunknak adott interjújából. Jonathan Knott szerint a befektetők stabil jogi környezetet, stabil adózási feltételeket várnak. A diplomata azt mondta: Nagy-Britannia úgy akarja az uniós költségvetést csökkenteni, hogy köztük a szegényebb tagállamoknak – így Magyarországnak is – az eddiginél több fejlesztési forrás jusson.
hvg.hu: Legutóbb arról beszélt egy interjúban az Indexnek, Magyarország már nem olyan vonzó befektetési célország, mint korábban volt. Mire alapozza ezt? Vannak konkrét jelzései brit befektetőktől? Tud konkrét döntésekről, amik Magyarországra kedvezőtlenek voltak?
Jonathan Knott: Nem beszélhetek sajnos konkrét ügyekről, a brit cégekkel folytatott tárgyalásaink természetesen bizalmasak. De annyit mondhatok, egy befektető a döntése előtt a következőket mérlegeli: az ország általános gazdasági helyzete – ez most persze nem csak Magyarországon, máshol sem túl jó. A második legfontosabb azonban, hogy mennyire kiszámítható az adott ország adózási gyakorlata. Ez a két legfontosabb.
hvg.hu: Utóbbival kapcsolatban elég érdekes tapasztalatai lehetnek a külföldi befektetőknek, elég csak a legfrissebbre, a közműadóra gondolni, ahol a törvényjavaslat elfogadása után három nappal már meg is változtatták a jogszabályt, de sorolhatnék más példákat is. Egy ilyen kiszámíthatatlan jogi környezet milyen üzenetet hordoz egy befektető számára?
J. K.: Nem lenne bölcs dolog tőlem politikai kérdésekbe belemenni. Így csak annyit tudok mondani: nyilván egy fejlődő, kiszámítható gazdaságot keresnek a befektetők is. De a magyar piac szerintem elég érdekes, én magam is gyakran beszélek brit befektetőkkel, igyekszem bemutatni az itteni lehetőségeket. Úgy látom, a befektetések egyik legnagyobb hátráltatója még mindig az információhiány: a brit cégek egyszerűen nem terveznek olyan gyakran Magyarországgal, ahányszor megtehetnék. Ugyanez igaz a magyar cégekre is.
hvg.hu: Hogyan akarnak változtatni ezen?
J. K.: Néha úgy érzem, olyanok vagyunk, mint egy társkereső: vonzó brit cégeket próbálunk összehozni partnert kereső magyar társaságokkal, vagy fordítva. Mindketten üzletet, fejlődést remélnek ettől.
hvg.hu: Ha én egy vonzó brit cég tulajdonosa lennék, és magyar partnert szeretnék, de feltenném önnek a kérdést: mennyire kiszámítható környezetet találok majd magamnak Magyarországon, mit mondana?
J. K.: Ez szektorról szektorra változik. Minden befektetőnek mást mondanék természetesen. Ha mondjuk egy brit cég gulyáslevessel szeretne a magyar piacra betörni, természetesen lebeszélném.
hvg.hu: Az Indexnek azt nyilatkozta, amíg a német vagy a francia diplomácia nyílt kritikát fogalmaz meg egyes magyar ügyekkel (a demokratikus intézmények helyzete, médiatörvény) kapcsolatban, önök inkább a háttértárgyalásokban hisznek. Eredményes ez a módszer?
J. K.: Szerintem a legfontosabb, hogy ez a párbeszéd folyik, rendszeresen tudunk magyar partnereinkkel tárgyalni, relatíve könnyen eljutunk a magyar félhez, ha közölni szeretnénk valamit, és figyelnek arra, amit mondunk. De ezekről megint csak nem mondhatok részleteket, csak annyit, mindez arra bátorít minket, hogy a jövőben is folytassuk ezeket.
hvg.hu: Nem érzi úgy, hogy elszigetelődött Nagy-Britannia az Európai Unióban? David Cameron legutóbb éppen Radoslav Sikorski lengyel külügyminisztertől kapott éles kritikát, a brit-német, brit-francia kapcsolatok sem égnek túl magas hőfokon. És a legutóbbi uniós csúcsról még nem is beszéltünk.
J. K.: Nem, egyáltalán nem, sőt szerintem nagyon is jó társaságban vagyunk. Nagyon fontos dolgokról beszélünk, és sokan értenek egyet azzal, amit mondunk Európáról. Jelentős országcsoportot képviselünk (köztük Hollandiát, Svédországot, Balti államokat), és – ami talán még fontosabb – az adófizető uniós polgárok érdekeit. David Cameron szerintem kifejezetten jó hangulatban távozott Brüsszelből a múlt héten azt a támogatást látva, amit több országtól is kapott, ide sorolnám legutóbbi találkozóját Angela Merkellel is. Viták természetesen vannak, de ez egyáltalán nem rendhagyó egy ilyen helyzetben.
hvg.hu: David Cameron mandátuma a brit parlamenttől arra szólt, hogy csökkentse az uniós költségvetést 932 milliárd euróról 865-re, ami az EP, az unió vezetői és sok tagállam szerint is irreális. Változhat a brit álláspont a következő csúcsra?
J. K.: A brit álláspont régóta állandó: amikor Európán gazdasági válság söpör végig, amikor sok tagállam fájdalmas kiadáscsökkentéseket hajt végre, elképzelhetetlen, hogy az uniós büdzsénél ezt ne vegyük figyelembe, és akár még emelkedjen is ennek összege. Ez nem csak Nagy-Britanniának, az Európai Uniónak sem jó. A brit kormányfő a mostani, és a következő uniós csúcson is azt szeretné elérni, hogy az eddigieknél sokkal hatékonyabban használjuk fel a rendelkezésre álló forrásokat. Viszont nem mondjuk, hogy csökkentsék a Kohéziós Alapokat, főleg nem, hogy ez Magyarország esetében 30 százalékos mértékű legyen. Ez nagyon rossz módja lenne a spórolásnak.
hvg.hu: Akkor változatlan maradna a kohéziós politika a brit álláspont szerint?
J. K.: Nem. Mi azt szeretnénk, ha ezt is újraosztanák, méghozzá úgy, hogy azoknak járjon csak a pénz, akik valóban rászorulnak. Vagyis a fejlett országok, melyek nincsenek rászorulva, ne kapjanak. Igen, ebbe Nagy-Britanniát is beleértjük. Vagyis úgy adnánk többet a szegényebb tagállamoknak, hogy nem növelnénk a költségvetést összességében.
hvg.hu: Nagy-Britannia viszont nagyot vágna a Közös Agrárpolitikán, ami szintén nagyon fontos a szegényebb országok legtöbbjének, így Magyarországnak is, elsősorban azért is, mert ezek rögzített összegek, nem kell megpályázni őket, amiben nem vagyunk túl erősek.
J. K.: Nem szeretnék a büdzsé egyes fejezeteinek megtárgyalásába belemenni, annyit mondhatok, nekünk általában az az álláspontunk, hogy az uniós támogatásokat a legrászorultabb országoknak kell juttatni, és ezeknek a növekedést kell szolgálniuk, ez az adófizetők érdeke, akiknek a befizetéseiről beszélünk. David Cameron ezért adott hangot csalódottságának, amikor azt látta, hogy egyes államok vezetői a fejezetek között tologatták volna a pénzeket, miközben az alapvető problémákkal nem foglalkoztak. A múlt héten történt pár ígéretes lépés, de még így is nagyon messze vagyunk egy számunkra elfogadható megoldástól.
hvg.hu: Angela Merkel azt mondta, három év múlva föderális uniót szeretne látni. Tudjuk, hogy Nagy-Britannia mindig elutasította ezt az irányt, mit mondanak Merkel felvetésére?
J. K.: Nagy-Britannia mindig is az egységes európai piac egyik legelkötelezettebb híve volt, ebben Németország és Angela Merkel is megbízható szövetségesünk. Ennek elmélyítésében és tökéletesítésében mindig lehet ránk számítani, például a szolgáltató szektor esetében, ami a növekedés egyik legfontosabb tényezője. Ennek részeként tekintünk a bürokráciacsökkentésre is, amiben számos ország követhetné a brit példát. A mélyebb integrációról annyit: természetesen alapvető érdekünk, hogy az eurózóna országai minél hamarabb kilábaljanak a bajból. Az viszont minden tagállam saját döntése, hogy mennyit ad fel nemzeti szuverenitásából az uniós döntéshozatal javára. Mi azt gondoljuk, nincsenek egységesen minden tagállamban ugyanúgy érvényes megoldások.
hvg.hu: De nekem nagyon úgy tűnik, Angela Merkel komoly politikai, gazdasági integrációt szeretne. Márpedig a német kancellár szava döntő uniós ügyekben, ez a realitás. Ehhez előbb-utóbb a brit kormánynak is viszonyulnia kell valahogy.
J. K.: Az EU tagjai vagyunk, és az is maradunk, ez nem is lehet kérdés. De ha néhány ország közeledni akar egymáshoz, akkor is figyelembe kell venniük, hogy más tagállamok másként döntenek. Erre említettem példaként az európai bankfelügyelet ügyét: mi azt szeretnénk, ha nem az Európai Központi Bank látná el ezt a feladatot, hiszen ez az eurózóna tagállamainak intézménye. Legrosszabb esetben – nem hiszem, hogy bekövetkezik – előfordulhat, hogy a többi tagállamnak nem lesz befolyása a döntéseire. Ez pedig nem helyes, nem egészséges.