Egyik nap még szidják, a másikon már kóstolgatják egymást a december 9-i parlamenti választásokon induló pártok vezetői Romániában. Legutóbb a múlt csütörtökön Crin Antonescu, a kormányzó Szociál-liberális Unió (USL) részét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke tett meglepő kijelentést: nem zárja ki a közös kormányzás lehetőségét a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), mi több, ha az USL nem szerzi meg a kétharmados többséget, az alkotmánymódosításhoz is a magyar alakulattól kérne támogatást. Az USL társelnökének nyilatkozata miatt azért is néztek nagyot mind egyes párttársai, mind az RMDSZ vezetői, mert éppen Antonescu volt az, aki a nyáron még vehemensen elutasított bármilyen együttműködést a magyarokkal, sőt, többször is támadta őket.

A közös vezetésig azonban több feltételnek kell teljesülnie: a két legfontosabb például, hogy az USL-nek ne legyen meg a kétharmada, az RMDSZ pedig jusson be a parlamentbe. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint pedig mozog a léc, főleg a szövetség esetében. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a hvg.hu-nak el is ismerte, hogy veszélybe kerülhet a romániai magyarság parlamenti képviselete, ennek oka pedig az, hogy 23 éve első alkalommal hajt még egy magyar politikai alakulat ugyanazokra a szavazatokra, mint az RMDSZ. Csakhogy a népszámlálási adatok szerint Romániában 6,5 százalékot tesz ki a magyarság, a parlamenti bejutási küszöb pedig 5 százalék – alacsony választási részvétel esetén pedig megtörténhet, hogy egyik magyar párt sem éri el ezt a határt.

A Tőkés László egykori református püspök, jelenleg európai parlamenti képviselő neve által védnökölt, erős Fidesz-háttértámogatást élvező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) eközben az úgynevezett alternatív küszöbbel kampányol, amelynek értelmében az a párt is bejut a parlamentbe, amelynek a jelöltjei legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben az első helyen végeznek. És bár a 40 képviselő- és 39 szenátorjelöltet indító néppártnak szerencséje van azzal, hogy a pártelnökségéből októberben felfelé buktatott Szász Jenő volt alakulata, a Magyar Polgári Párt nem indított saját jelöltet, a főpróbának is tekintett júniusi helyhatósági választásokon a nemzeti oldalon összesen begyűjtött 0,9 százalék is csak optimista esetben lesz elég az alternatív küszöb teljesítéséhez. Az RMDSZ emellett arra is figyelmeztet, hogy ha ő be is jut a parlamentbe, félő, hogy a megoszlott szavazatok miatt a szórványban élő magyarság képviselet nélkül marad, a néppártra adott voksok pedig visszaosztáskor román jelölteknek fognak kedvezni.

Etetni tilos!

A 23 év alatt szinte valamennyi demokratikusnak tartott román párttal szövetkező RMDSZ 452 jelöltje – a helyspecifikus üzenetek mellett – elsősorban azzal próbálja meggyőzni választókerületének lakóit, hogy a 2013-ra tervezett alkotmánymódosításnál, illetve régióátszervezésnél fontos, hogy a magyarság érdekei is érvényesüljenek, különben a román pártok éppen a magyarok kárára döntenének. A komoly bukaresti tapasztalatokra alapozó szövetség gyakorlati érveivel szemben az e téren még üde EMNP – leszámítva elnökét, Toró T. Tibort, aki RMDSZ-színekben volt parlamenti képviselő – az érzelmekre próbál hatni: programjában a kezdetektől zászlajára tűzött autonómia mellé – melynek kivívásáért a múlt héten tüntetést is szervezett Sepsiszentgyörgyön – a föderális Románia megvalósítását is beemelte, amellyel az ilyenkor szokásos román nacionalista támadások kivédésén túl sikerült a román közbeszédbe is bevinnie egy, az erdélyi románság egy részét is foglalkoztató kérdést.

Két pártnak is egyszerre

Mihály László

A választásokon induló román pártok jelöltjei eközben egymást túllicitálva ígérnek fűt-fát: felszámolják a korrupciót, munkahelyeket teremtenek, befektetőket hoznak, csökkentik az adókat, növelik a fizetéseket és a nyugdíjakat, autópályákat és gyorsvasutat építenek. Az úgynevezett szenzációtévéjéről vagy a csúfos véget ért Oltchim-privatizációból ismert, államelnöki babérokra áhítozó Dan Diaconescu pedig nem kevesebb, mint 20 ezer eurót ígér mindenkinek, aki vállalkozásba kezd, emellett pedig 200 ezer szociális lakás felépítését tervezi.

Miközben a legtöbb jelölt már azt tervezgette, mivel veszi le a lábáról szavazóit, november 6-án érkezett a hideg zuhany: kormányrendelet tiltja meg, hogy a jelöltek pénzt, élelmet, cigarettát vagy italt osszanak a kampány idején. Mivel az eddigi választási években „elkényeztetett” románok jelentős részét csak így lehet mozgósítani, a pártok különböző módszerekkel próbálják kijátszani a tiltást: az egykori turisztikai miniszter, Elena Udrea például egy 27 méteres kivilágított kereszt felállítási költségét adományozta az egyik moldvai kis falunak, a „karácsonyi ajándékot” pedig illik megköszönni. Dan Diaconescu néppártjának egyik Gorj megyei jelöltje ingyenes autómosást ajánlott fel választókerületében, Diaconescu pedig törvény szavatolta kedvezményeket ajánlott fel azoknak, akik rá szavaznak. Egy másik moldvai jelölt ingyenes orvosi vizsgálatot biztosít falvakban.

Vándorló és börtönviselt jelöltek

December 9-én összesen 452 választókerület mintegy kétezer jelöltjének nevére lehet pecsételni, és magas részvétel esetén, valamint a szavazatok visszaosztásának függvényében az is elképzelhető, hogy a jelenlegi 471 parlamenti helyet további 40-80-nal kell növelni. Ez már csak azért is érdekes, mert 2009-ben Románia népszavazáson döntött a parlament 300 fősre csökkentéséről, amiből azóta sem lett semmi.

Egyébként nem ez az egyedüli furcsaság a választások körül: egy független jelölt egyenesen a börtönből jelöltette magát, ahol 3 éves büntetését tölti. Mandátumot nem kaphat, de a jelöléshez való joga – a bíróság szerint – megvan, mivel senki nem nyújtott be óvást ez ellen. További 9 jelölt esetében korrupciós ügyben folyik vizsgálat, és több olyan korábbi képviselő vagy szenátor is újrázna, aki vezeti a hiányzáslistát, soha nem szólalt fel, nem volt törvényjavaslata, vagy csak egyszerűen más párt színeiben vagy más választókerületben indul, mint ahonnan négy évvel ezelőtt delegálták.

AFP / Daniel Mihailescu

Az utóbbiak közül akad a legtöbb: az USL tavasszal folytatott, kormánybuktató manőverei során több tucatnyi képviselő és szenátor állt át a háttérből Traian Băsescu államelnök vezérelte Demokrata–Liberális Pártból (PDL) az akkori ellenzék soraiba. A Szociáldemokrata Pártból (PSD), a liberálisokból, valamint a jóval kisebb Konzervatív Pártból (PC) összeverbuválódott USL-nek nem volt nehéz dolga támogatottságot szereznie, az elmúlt években szükséges megszorítások annyira erodálták a PDL-t, hogy már alig akadt szimpatizánsa a jobboldalon. Pontosabban éppen csak annyi, amennyi elég volt a Băsescu felfüggesztéséért tartott népszavazáson ahhoz, hogy megmentsék az egykori hajóskapitányt – igaz, a referendumon távol maradók között sokan voltak olyanok is, akik nem a PDL mellett, hanem inkább az országot gyors iramban romba döntő USL ellen álltak ki.

A migráns politikusok közül most sokan inkább nem kívánnak választóik szemébe nézni, ezért más választókerületben indulnak. Több olyan is van közöttük, aki a négy évvel ezelőttihez képest közel 600 km-re választott körzetet magának.

A választások előtt a semmiből felbukkanó nevek és a föléjük biggyesztett pártlogó persze aligha hat meg sok választót. Kolozsváron egy fiatalember máris kérést nyújtott be a választási irodához, hogy töröljék őt a névjegyzékből, mert úgy érzi, őt nem képviselik a jelöltek. Mint kérését indokolta, kiábrándult a román politikából, de mivel nem szeretné, ha más szavazna a nevében, inkább törölteti magát.

Indoklása érthető annak fényében, hogy a román Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben megállapította: az államfő leváltásáról rendezett júliusi népszavazáson csaknem 120 ezer többes szavazás, vagyis választási csalás történt.