Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Két év alatt 59%-ról 51%-ra csökkent azoknak a személyeknek a száma, akik Romániában szeretnének élni – derül ki a román IRES közvélemény-kutató intézet nemzeti büszkeségre vonatkozó felméréséből. Minden negyedik embernek "elege van" az országból.
Azok közül, akik nem akarnak Romániában élni, legtöbben Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban, vagy egyéb európai országban laknának leginkább. A válaszadók 36%-a válaszolta azt, hogy Romániát tekinti ideális országnak, arányuk 2010-hez képest 9%-kal csökkent. Az „ideális ország” kategóriában Romániát Németország, az Egyesült Államok, Svájc és Olaszország követi - írja a transindex.ro. Négy románból egy (25,3%) úgy nyilatkozott, „elege van” az országból, ez az érzés a 18-35 év közötti fiatalok körében (32,2%), a magyarok körében (41,7%) illetve az erdélyiek és a bánságiak körében (31,5%) gyakrabban jelentkezik.
A felmérésbe bevont személyek 62%-a úgy nyilatkozott, a fiataloknak inkább Romániában kellene maradniuk az önmegvalósításhoz, 28% pedig úgy gondolja, Romániában civilizáltak az életkörülmények, ez utóbbiak aránya 5%-kal nőtt a 2010-ben válaszolók arányához képest.
A megkérdezettek 30%-a úgy gondolja, hogy ha a társadalmi-gazdasági mutatókat veszik figyelembe, akkor Románia tisztességes életszínvonalat biztosít – az ő arányuk 4%-kal magasabb a két évvel ezelőtti eredményhez képest. Mindössze a megkérdezettek 19%-a felelte azt, hogy az ország a fiatalok számára biztos jövőt biztosít, ehhez képes 50%-uk azt felelte, hogy Románia hamarosan fel fog zárkózni a többi EU-tagállam közé, 2%-kal kevesebben, mint két évvel ezelőtt.
A kivándorlás, mint lehetőség teret nyert az utóbbi két évben, a felmérésben részt vevő minden tíz alanyból négy gondolt már arra, hogy végleg elhagyja az országot. Ezelőtt két évvel arányuk 30%-os volt. Minél fiatalabbak a felmérés alanyai, annál inkább jellemző rájuk az, hogy külföldi munkavállaláson gondolkodnak: a 18 és 35 év közöttiek 54,4%-a, míg a 65 év felettiek 13,3%-a gondolt erre a lehetőségre. A külföldi munkavállaláson gondolkodók egyharmada végleg elhagyná az országot. Azoknak a személyeknek a 86%-a, akik már vállaltak munkát külföldön, kellemes élményként élte ezt meg.
A megkérdezettek 90%-a büszke nemzetiségére. Etnikai bontásban minimum érdekesnek, de inkább értelmezhetetlennek mondhatóak az eredmények: a román etnikumúak 91,1%-a, a magyar etnikumúak 77,8%-a mondta azt, hogy büszke román nemzetiségére. 84%-uk azt felelte, hogy december 1., a magyar részeket is magába foglaló Románia létrejöttét kikiáltó gyulafehérvári gyűlés emléknapja fontos ünnepnek számít családjukban. A két évvel ezelőtti eredményekhez képest 6%-kal csökkent azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a nemzeti ünnep számára december 1-je a legalkalmasabb dátum, most ezt csak a megkérdezettek 70%-a állította.
A megfelelő helyre született-e ön? – így szól az egyik kérdés, amelyre a válaszadók 27%-a nemmel felelt. Ami a románok legjobb tulajdonságait illeti, a megkérdezettek 38%-a nem tudott felelni erre a kérdésre. A válaszadók leggyakrabban a szorgalmat említették (13%), 7% a vendégszeretetet, 5% a patriotizmust, 4% pedig az optimizmust, a jóságot és a kedvességet jelölte meg. A negatív tulajdonságok között a legtöbben a bűnözést (16%), a lustaságot (5%) és a hazugságot (5%) említették.
A válaszadók 89%-a egyetért azzal a kijelentéssel, mely szerint a romániai lakosoknak keményen kell dolgozniuk annak érdekében, hogy az ország jó irányba haladhasson. Három megkérdezett személyből kettő azt vallja, hogy az ország iránti szeretetből kritizálja Romániát, ugyanennyien értenek egyet azzal a kijelentéssel, mely szerint sok ország kritizálja Romániát, éppen ezért lakói nem kellene ezt tegyék.
A válaszadók 79%-a úgy gondolja, hogy a románok erős nemzeti identitással rendelkeznek, és 98% azt vallja, hogy a nemzeti értékeket meg kell őrizni, 73% pedig úgy látja, a románok túl sok külföldi modellt vesznek át. A megkérdezettek 54,3%-a szerint a partiotizmus nem idejétmúlt érték: 5-ből 4 román hazafinak vallja magát, de megjegyzendő, hogy a hazafiasság az idősebb generációk körében elterjedtebb érzés, mint a fiatalok és a magas képzettséggel rendelkező személyek körében.
Az IRES reprezentatív felmérésében összesen 1289 esetlegesen kiválasztott nagykorú személy vett részt. A lekérdezés október 23-án telefonon történt, a hibahatár 2,8%-os. A hasonló témában, 2010-ben készült felmérésbe 1832 személyt vontak be, a lekérdezés 2010 november 30-án zajlott.
