2012. november. 13. 19:42 MTI Utolsó frissítés: 2012. november. 13. 19:39 Világ

A BBC figyelmeztethette volna a magyar zsidókat a náciveszélyre

A BBC figyelmeztethette volna a magyar zsidóságot arra, hogy milyen sors vár rájuk Magyarország német megszállása esetén, de politikai meggondolásokból ezt nem tette meg - ez derül ki azokból a kutatásokból, amelyeket a brit közszolgálati médiatársaság archívumaiban végeztek.

A BBC honlapján kedden megjelent ismertetés szerint a társaság külföldre irányuló hírszolgáltatása a háború idején még nem volt független, az adásokat a "politikai hadviselés" irányítására létrehozott testület - Political Warfare Executive (PWE) - felügyelte a BBC Világszolgálatának londoni központjából.

A PWE a BBC adásain keresztül igyekezett megnyerni a magyarok rokonszenvét, és megpróbálta aláásni a Németországgal fennálló szövetségesi viszonyt, abban a reményben, hogy ez bátorítja a magyarországi ellenállást, és Magyarország esetleges német megszállása német katonai erőt köt majd le.

Ennek érdekében a BBC naponta sugárzott Magyarországra híradásokat a háborús helyzetről, emellett általános híreket és kommentárokat is közölt a magyar politikáról. Ezekben az adásokban azonban nem hangzottak el olyan döntő fontosságú információk, amelyek figyelmeztethették volna a magyar zsidókat azokra a szörnyűségekre, amelyek német megszállás esetén rájuk várnak.

Az összeállítás szerzője, Mike Thomson, a BBC rádió Document című dokumentum-műsorsorozatának szerkesztője azt mondta: annak idején létezett egy leirat, amely a BBC magyar adásának műsorpolitikáját szabályozta, és amelyben külön szerepelt az az utasítás, hogy "a zsidókat egyáltalán ne is említsük".

Az 1942-ben kelt leirat szerzője Carlile Macartney, az MI6 - a brit külső hírszerzés - egykori tisztje, a brit külügyminisztérium magyar ügyekért felelős akkor főtanácsadója volt, aki maga is rendre megszólalt a BBC magyar adásaiban.

Macartney annak idején úgy vélte, hogy a zsidók ügyének felkarolása elidegenítené a magyar lakosság többségét, amely - Macartney véleménye szerint - antiszemita volt. Mivel a brit propaganda irányítói el akarták érni, hogy Németország megszálló erőket küldjön Magyarországra, az érvek között szerepelt az is, hogy "az antiszemita magyarok" nem segítenének a szövetségeseknek, ha azok "túlzottan zsidópártinak tűnnek" - olvasható a BBC honlapján.

A brit kormány, a PWE és a BBC magyar szekciója már 1942 decembere óta tudta, hogy mi történik az európai zsidókkal Magyarországon kívül, és azt is, hogy nagy valószínűséggel mi lenne a sorsa a magyar zsidóknak német invázió esetén. Azt nem lehetett elvárni, hogy a BBC magyar osztályának munkatársai megjósolják Magyarország 1944. márciusi német megszállását, de a PWE dokumentumaiból kitűnik, hogy a magyar szekció egyes adásainak célja éppen a német invázió kiprovokálása volt.

A magyar osztály mindenesetre Macartney útmutatásai alapján folytatta adásait, és egészen az 1944-es német megszállásig nem közölt információkat a Lengyelországban és máshol zajló emberirtásokról, még azután sem, hogy Macartneyt végül eltávolították a mikrofon mellől.

Frank Chalk professzor, aki a kanadai Concordia egyetemen a népirtások történetével foglalkozó intézetet vezeti, a BBC-nek nyilatkozva úgy vélte: legalább néhány ezer magyar zsidót meg lehetett volna menteni, ha a BBC annak idején figyelmeztetéseket sugárzott volna.

David Cesarani, a University of London nevű, számos autonóm oktatási intézmény és kutatóintézet alkotta londoni egyetemi hálózat történészprofesszora szerint azonban ez a vélemény "a fantázia szüleménye".

Cesarani szerint egyrészt nem a BBC feladata volt a zsidók figyelmeztetése a náciveszélyre, másrészt 750 ezer emberről volt szó, akiket "ellenséges lakosság, és a nácikkal szövetséges, vagy a németek által megszállt országok vettek körül ... nem volt hova elrejtőzni, nem volt hova menekülni".

Hirdetés
Gazdaság hvg.hu 2024. december. 01. 07:00

És akkor Varga Mihály állást váltott, a hitelminősítő pedig beszólt a magyaroknak

Pénteken végre felszállt a fehér füst, Orbán Viktor Varga Mihályt választotta a jegybankelnöki posztra, miközben Matolcsy György máris azt jósolja, hogy az évtized két legjobb éve vár ránk. Még aznap este a Moody’s kemény kritikával illette a magyar gazdaságpolitikát. A kormány arra épít, hogy végre sikerül költekezésre bírni az óvatoskodó országot. Persze, csak úgy lehet többet költeni, ha van miből. A hároméves bérmegállapodás ezt segítené, feltéve, ha a lakhatási válság és az újabb inflációs hullám el nem viszi az egészet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.