Prágában már építik a szuperlézer központot
Megkezdték az európai szuperlézer építését Csehországban. Az új tudományos központ alapkövét kedden tették meg a Prágától nyugatra fekvő Dolní Brezanyban. Petr Necas miniszterelnök az ünnepségen azt mondta, hogy ez lesz Csehország legnagyobb és legjelentősebb tudományos létesítménye.
Petr Fiala oktatási miniszter az ünnepségen elmondta, hogy az európai pénzügyi forrásokból épülő nemzetközi tudományos központot 2015-ben fejezik be és adják át a kutatóknak. A várakozások szerint a világ legnagyobb teljesítményű lézere a jövőben új felfedezéseket tehet lehetővé elsősorban az egészségügyben, az optikában, az asztrofizikában, illetve az új anyagok tesztelése terén.
Az ELI-projekt (Extreme Light Infrastructure) az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő 44 nagyberendezés egyike. Az ELI nemzetközi irányító bizottsága 2009. október elsején úgy döntött, hogy a lézerberendezést három helyszínen, Prágában, Szegeden és Bukarestben építik meg. A lézerközpontokat közös menedzsmenttel, az ELI ERIC nemzetközi szervezet keretei között fogják üzemeltetni és hasznosítani.
"A projektet nagy várakozások előzik meg. Meg vagyok győződve arról, hogy a csehországi központ a megadott határidőn belül és a megkövetelt minőségben felépül" - szögezte le Fiala. Hozzátette: a tudományos központ új lehetőségeket nyújt a tudósoknak és nagymértékben hozzájárul Csehország versenyképességének növeléséhez. A prágai központban körülbelül 250 tudós és kutató fog dolgozni, fele közülük Csehországból.
Az ELI szuperlézerközpont építését döntően az Európai Unió finanszírozza. A tervezett költségek megközelítik 7 milliárd koronát (76 milliárd forint). A központ kutatásainak eredményeit az ELI Beamlines program keretében a világ számos országának tudósai is felhasználhatják.
A Délmagyarország című napilap szombaton írt arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem rektorának információi szerint megkapta a nemzeti fejlesztéspolitikai kabinet politikai támogatását a szegedi lézerközpont. Szabó Gábor úgy fogalmazott: „ez a politikai támogatás hiányzott eddig. Lehet gőzerővel dolgozni”.