„Meglepetéssel figyelem a Fidesz felfokozott reakcióit a román belpolitikai fejlemények ügyében. Bevallom, nem értem, miért nem fogják fel, hogy – a saját szempontjukból – óriási öngólt lőhetnek, hiszen minél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az ottani fejleményeknek, minél magasabb polcra helyezik őket az európai politikai színtéren, annál nagyobb lesz az esélye annak, hogy az unió vezetői Magyarországra is még jobban figyeljenek majd” – mondta a hvg.hu-nak egy az uniós döntéshozatalt és politikai logikát jól ismerő forrásunk.

A balliberális román kormánykoalíció közpolitikai „egészpályás letámadása” (melynek része volt a parlament két háza elnökeinek, az ombudsmannak, a közmédia vezetőinek a menesztése, az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése, és végül magának Traian Basescu elnöknek a felfüggesztése) a múlt hét eleje óta már az uniós fórumokon is komoly vitákat kavart, mint ismert, az Európai Parlament szocialista frakciója hétfőn megakadályozta, hogy a „román kérdést” napirendre vegyék, ami néppárti-szocdem (idehaza Fidesz-MSZP) vitába fulladt arról, melyik frakció is képmutató az ügyben.

Ki is a periféria?

Tabajdi Csaba csütörtökön azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, ha tudták volna, hogy ez történik Romániában, a szocdem frakció is másképp állt volna a kérdéshez, José Manuel Barroso pedig még aznap „magához rendelte” Pontát, e hét csütörtökre. Mivel Magyarország korábban szintén uniós viták központjában állt hónapokon keresztül, például az Alkotmánybíróság hatásköreinek csökkentése, az igazságügyi reform, három ombudsman hivatalának megszüntetése, a médiatörvény és a közmédiát érintő változások miatt, felmerülhet a kérdés, vajon az uniós döntéshozók fejében összekapcsolódnak-e a problémák, lehetnek-e hatással Budapest megítélésére a Bukarestben történtek? A nemzetközi sajtó első reakciói alapján egyértelműen az Orbán-kormány "centrális erőterére" asszociálnak a véleményformálók Ponta lépéseit látva.

Sem Merkelnek, sem Barrosónak nem hiányzik még egy problémás tagállam

MTI / EPA

„A sikeres román IMF-tárgyalások, a magyar kormánnyal több esetben eredményes párbeszéd után úgy tűnt, az unió figyelme Görögország, Spanyolország felé fordul elsősorban, hiszen ott vannak igazán nagy gazdasági problémák. Ezáltal őket kezdték ’perifériának’ tekinteni, a román kormány révén most a térség ismét felzárkózik” – ironizált megkeresésünkre egy az Európai Bizottság ügyeit belülről ismerő forrásunk. Szerinte a magyarországi történések (például az a fajta kettős beszéd, ami miatt Barroso többször is kiborult Orbán Viktorra), a trükközés korábban is kisebb „kulturális sokkot” okozott a nyugat-európai vezetőknek, de ezt akkor még betudhatták Orbán Viktor személyes tulajdonságainak is – most „kénytelenek szembesülni vele, hogy ez sajnos nem személy, még csak nem is politikai oldal függvénye”.

Forrásunk szerint emiatt viszont könnyen az a kép alakulhat ki az unió vezetőiben, hogy a volt szovjet térség államaiban – hiába a rendszerváltások – alapjában véve nem változott semmi, a hatalmi szempontok felülírják a demokrácia és a jogállam eszméjét, a demokratikus keretek között folytonos ügyeskedés zajlik. „Ezek az emberek egyszerűen másképp szocializálódtak, de azért kezdik belátni, hogy nekik is változniuk kell. Ezért volt az, hogy – először az EU történetében – az Bizottság vezetői elkezdtek arról beszélni: nem csak pro forma kell egy állam jogrendjének az uniós joghoz illeszkednie, hanem az EU szellemiségét is tükrözniük kell. Ez csak még jobban megerősödhet a román esmeények hatására” – mondta forrásunk.

Beszóltak a németek

Mindezt alátámasztani látszanak Guido Westerwelle német külügyminiszter szavai is, aki a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi német lapnak hangsúlyozta: nem érdemes arra számítani, hogy a német kormány "egyszerűen nem vesz tudomást" a romániai fejleményekről. Új módszereket kell kidolgozni a közös értékek védelmére, "olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek révén gyorsabban léphetünk fel közösen, ha egy EU-partnerország durván semmibe veszi az értékközösség betűjét vagy szellemét". A közös értékek sérelme akár a román uniós integráció lezárását is megkérdőjelezheti – mondta. Angela Merkel pedig telefonbeszélgetést folytatott Traian Basescuval, és azt mondta, ez „csak tovább mélyítette aggodalmait”. Forrásunk szerint ez azt eredményezheti, hogy az unió Magyarországgal szemben is gyorsabb, határozottabb lehet majd a jövőben. „Ezért is nem értem a Fidesz nyomulását” – mondta.

Némileg másképp látja ugyanakkor a helyzetet a Magyar Külügyi Intézet igazgatója. Zákonyi Botond szerint a román kormány „jól időzített abból a szempontból, hogy az Európai Parlament a nyári szünet miatt már csak ősszel foglalkozhat legközelebb a kérdéssel”, és hamarosan szabadságra mennek az uniós vezetők is, így legfeljebb a szakértői apparátusok dolgozhatnak majd. Zákonyi Botond szerint alapvető kérdés lesz, hogy a július végére kiírt referendumon a választók menesztik-e Basescut, ebben az esetben minden bizonnyal egy baloldali elnök követheti majd, és ha az őszi választások után a parlamentben is baloldali többség lesz, megszűnhet a belpolitikai harc, márpedig a politikai stabilitás most alapvetően fontos lenne az uniónak is, mivel senkinek nem hiányzik még egy problémás, belpolitikai küzdelmekkel birkózó tagállam. Persze nagy kérdés, mely választási törvény alapján voksolnak majd keleti szomszédunknál: ha az Alkotmánybíróság által korábban visszadobott, tisztán többségi szisztémát erőlteti át ismét a ballib többség, az újabb komoly vitát generálhat uniós szinten is, Zákonyi Botond szerint.

„A Bizottság energiáit bőven leköti a gazdasági válság, így az sem érdeke, hogy a román problémákat szélesebb kontextusba helyezze, és esetleg több országgal szemben is vitát kezdeményezzen” – mondta a külügyi intézet vezetője, aki szerint ugyanezért nem érdeke Magyarországnak sem, hogy együtt emlegessék Romániával. Abban minden megkérdezett egyetértett viszont, hogy a csütörtöki Barroso-Ponta találkozó alapvető jelentőségű lesz, egyben az új román kormányfő karrierjének eddigi legnagyobb vizsgája is.

Mi lesz így az Unióval?

„Meglehetősen ironikus, hogy egy baloldali kormány alig pár hét alatt egy sor olyan lépést képes végrehajtani, ami miatt az Európai Unióban a Fidesz hosszú időn át – teljes joggal – téma volt. Ettől függetlenül én úgy látom, az EU ennyi fronton nem tud küzdeni. Az intézményei egyszerűen nincsenek arra felkészülve, hogy egyes tagállamok a demokrácia alapjait veszélyeztető lépések sorát viszik végbe, hiszen ilyenre a keleti bővítés előtt nem is volt példa” – mondta a hvg.hu-nak Medve Bálint Gergő.

A CEU kutatója szerint éppen ezért az is ironikus, hogy az egykor az Unió legnagyobb sikerének nevezett csoportos keleti bővítés okoz most sorozatosan problémákat, miközben persze a legnagyobb gondot az EU vezetőinek még így sem Budapest, vagy Bukarest okozza, hanem a görög, spanyol gazdasági bajok. Medve Bálint Gergő szerint éppen ezért nyitna lehetőséget is a román helyzet a magyar kormány számára. „Ügyes diplomáciával, békülékeny hangnemmel könnyen komoly sikerként, előrelépésként lehetne felmutatni az IMF-tárgyalások megindulását. Persze ehhez mellőzni kellene az olyan dehonesztáló nyilatkozatokat, mint, hogy az IMF képviselői ’beesnek’ Magyarországra” – mondta a kutató.

Szerinte ugyanakkor sokkal mélyebb, és hosszabb távon aggasztóbb tendenciákat is jeleznek a román (és a magyar) problémák: „az Unió gazdasági alapjáról most derült ki, hogy milyen törékeny. A gazdasági integráció nem megy politikai nélkül, de ennyire eltérő politikai rendszerű, demokrácia felfogású tagállamok esetében ez is egyre nehezebben elképzelhető. Eddig legalább azt el lehetett mondani, hogy az EU ’normatív erő’, de éppen a most zajló események mutatják, hogy több keleti tagállamban sajnos ez sem igaz feltétlenül” – mondta Medve Bálint Gergő.