Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A magyar szocialisták is döbbenten figyelik, amint testvérpártjuk Romániában a magyar kormányhoz hasonló közjogi ámokfutást hajt végre, aminek tetőpontjaként felfüggesztették hivatalából Traian Basescu elnököt. A román kormányfő jövő héten Brüsszelben magyarázkodhat.
„A szovjet blokk némely volt országában úgy tűnik, a gazdasági válság több tekintetben legyűrni látszik a demokratikus igényeket” – ezzel a némileg rezignált megállapítással kommentálta az MSZP egyik külpolitikai felelőse, Szanyi Tibor az ottani szociáldemokrata-liberális koalíció hatalmi ámokfutását. A szocialistákat azután kerestük meg, hogy az Európai Parlamentben a szocdem frakció hétfőn sikeresen megakadályozta, hogy a Victor Ponta román kormányfő vezetésével véghez vitt közjogi ámokfutás napirendre kerüljön.
A Ponta-kabinet, és a mögötte álló parlamenti többség ugyanis az elmúlt napokban nem csak a román alkotmánybíróságot herélte ki, de emellett leváltották a közmédiumok vezetőit, menesztették az ombudsmant, és felfüggesztették Traisn Basescu elnököt is a tisztségéből. Mindezt számos esetben a román törvényhozás szabályainak felrúgásával.
Szép, kerek, kelet-európai történet
A történet röviden a következő: miután az IMF-el kötött megállapodás értelmében a jobbközép román kormánykoalíció kemény gazdasági megszorításokat volt kénytelen végrehajtani, emiatt év elejére a kormányzó Demokrtata Liberális Párt (PDL) – mellesleg Basescu pártja – népszerűsége 20 százalék alá zuhant. Mivel ősszel parlamenti választások lesznek, a PDL frakció több tagja is dezertált, így a parlamenti többség kezdett szétolvadni. Baesecu ezt látva márciusban menesztette Emil Boc kormányfőt, de a helyzetet már nem tudta megmenteni: a jobbközép kormány végül megbukott egy bizalmi szavazáson.
Magyar szempontból különösen negatív, hogy a konkrét ügy éppen Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem orvosi kara volt, így a váratlanul a hatalom közelébe került Szociáldemokrata Párt, valamint (PSD), valamint a Nemzeti Liberális Párt politikai retorikáját áthatotta a nacionalizmus. (Különösen az utóbbiét, melynek elnöke, Crin Antonescu államfő szeretne lenni basescu menesztését követően.) Miután hónapokig nem sikerült stabil kormányt alakítani, Baesecu a szocdemek ifjú titánját, a 38 éves Victor Pontát.
Pontáról még ellenfelei is elismerik, hogy nagy politikai taktikus – és abban is mindenki egyetért, hogy nem kötik különösebb erkölcsi gátak, ha a hatalomról van szó. Mint korábban róla készítzett portrénkban megírtuk róla, a Nyírő-ügy nyomán Ponta „sikerrel támasztotta fel a 15 évvel ezelőtti, Gheorghe Funar és Vadim Tudor nevével fémjelzett nacionalista hangvételt”, és a maga oldalára állította a közvéleményt. Mindezt úgy, hogy a romám miniszterelnök nyilatkozataiban többször hangsúlyozta, a székelyek egy fasiszta, antiszemita írót akarnak újratemetni, miközben Románia csak a jó szomszédsági viszony fenntartására törekszik. Idehaza egyébként éppen a Nyírő ügy miatt alig kapott figyelmet, hogy a román kormány öt magyar megyei prefektust, és hat alprefektust váltott le.
Ki a képmutató?
A már említett közjogi ámokfutás először hétfőn érte el az uniós szervezetek ingerküszöbét,de, mint említettük, a szocdemek blokkoló taktikájának köszönhetően nem vették napirendre a „román kérdést”. Emiatt Gyürk András fideszes EP képviselő azzal vádolta meg az MSZP EP delegációját, hogy "miközben az MSZP képviselői korábban saját maguk kezdeményezték a Magyarországot mondvacsinált indokokkal, alaptalanul elítélő határozatokat az Európai Parlamentben, most a romániai valódi jogsértések ügyében még a vitát is megakadályozzák".
Tabajdi Csaba „képmutatónak” nevezte a Fidesz hozzáállását, egyrészt, mert az Orbán-kormányt „számos európai fórum bírálta és bírálja a mai napig jogtipró, antidemokratikus politikája miatt", másrészt azért, mert amikor június 14-én lehetőség lett volna a romániai magyarok ügyét tárgyalni, a Fidesz részéről egyedül Schöpflin György volt jelen, de ő sem szólalt fel.
„Hétfőn, amikor a néppártiak napirendre vették az ügyet, még nem volt olyan konkrét közjogi lépése a román kabinetnek, ami ezt indokolta volna. Azóta valóban teljesen más a helyzet” – mondta a hvg.hu-nak Tabajdi Csaba. A képviselő szerint nagyon fontos az ügyben Laurent Fabius francia külügyminiszter levele (a hagyományosan erős kétoldalú kapcsolatok miatt), amiben Pontát az európai normák betartására hívja fel.
„Osztom Fabius úr álláspontját” – mondta Tabajdi Csaba, hozzátéve, hogy szerinte legkorábban szeptemberben kerülhet az EP napirendjére Románia ügye. Hannes Swoboda az EP szocdem frakciójának vezetője egyébként egy uniós fórumon kedden még szintén azt mondta, konkrét jogsértés a szavazás idején nem volt a román kormány részéről. Pénteken azonban már Swoboda sajtószolgálata is közleményt adott ki, mely szerint „gondosan tanulmányozzák” a román belpolitikai helyzetet, amiben „határozott romlás” állt be, és mindenkitől megkövetelik, hogy betartsa az uniós normákat. Csütörtökre egyébként José Manuel Barroso is Brüsszelbe hívta Pontát – nyilvánvalóan raportra.
