„Egyértelmű üzenetet küldünk most Romániának: mi nemcsak arra állunk készen, hogy megnyerjük a választásokat, de arra is, hogy radikálisan szakítsunk a jelenlegi hatalom módszereivel. Erre a feladatra van egy csapatkapitányunk is, aki sikerre vezet minket, és akinek sikerében én is hiszek. A nevét már mindannyian tudjuk: Victor Ponta” – így jellemezte a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterelnök-jelöltjét a kormánybuktatásra készülő párt rendkívüli áprilisi kongresszusán a 2000 és 2004 közötti kormányfő, a PSD nagy öregje, Adrian Nastase.

A kongresszuson nagy tapssal ünnepelt Victor Ponta teátrálisan összetépte Traian Basescu levelét, amiben az arra figyelmeztette az ellenzéki pártelnököt, hogy lemond az államfői posztról, ha megszavazza az általa támogatott kormány elleni bizalmatlansági indítványt. A 40 éves politikus 20 nappal később teljesítette azt a célkitűzést, amit a PSD 8 éve képtelen volt elérni: bizalmatlansági indítvánnyal menesztette a demokrata-liberális (PDL) kormányt, majd miniszterelnökké választása után valóban radikális változtatásokba kezdett.

Ennek része volt az is, hogy nekiment a PDL-lel évekig együtt kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is, leváltotta a szövetség öt prefektusát és hat alprefektusát, akik a megyékben a központi kormányzat akaratát képviselték. Hargita megye is új, román prefektust kapott, aki május 27-én egy hibás iktatószámra hivatkozva megtámadta Nyirő József újratemetési igazolását.

Százfelé szaggatják

Bár a parlamentben – több egykori kormánypárti képviselő átállításával ellentétben – Ponta április 27-én jól taktikázott, a fiatal miniszterelnök-pártelnöknek még teljesítenie kell a PSD befolyásos politikusai által eléje tűzött másik célt is: június 10-én hoznia kell a helyhatósági, októberben pedig az országgyűlési választásokat is a szociáldemokratáknak.

Victor Pontának gratulálnak hívei az áprilisi parlamenti akció után.

AP / Vadim Ghirda

Bár a Demokrata-liberális Párt a megszorító politika miatt rendkívül népszerűtlen, a PSD-nek számolnia kell a PDL-lel. A román sajtó szerint a mindig jól taktikázó államfő azért támogatta Emil Boc menesztését februárban és a Mihai Razvan Ungureanu kinevezését, hogy a 44 éves, eddig háttérben lévő politikus őszig növelhesse a kormánypártok népszerűségét. Az áprilisi kormánybukás után Ungureanu be is jelentette, hogy a PDL-re építve új jobbközép alakulatot szervez, amely összefogná az ellenzékbe szorult erőket, kormányzása utolsó napján pedig 15 százalékos béremelést helyezett kilátásba – amire az IMF szerint nincs fedezet. (A Boc-kormány 2010 júliusában 25 százalékkal csökkentette az állami alkalmazottak fizetését, ami a népszerűségesés fő oka volt.) A szintén népszerűtlen Basescu az utóbbi hetekben a háttérbe vonult, ritkán szólalt meg, átadta a terepet Ungureanunak, viszont államfői vétóval megnehezítheti Ponta helyzetét.

Az új miniszterelnöknek így egyszerre kell felelősséget vállalnia a kormány döntéseiért és népszerű intézkedéseket hoznia, pozíciókat osztania a szociálliberális szövetség politikusainak, illetve teljesítenie a pártjában még mindig nagy hatalommal rendelkező „öregek”, így Nastase és a korábbi államfő, Ion Iliescu elvárásait. Az első nyilatkozatai arra utalnak, hogy őt is meglepte a parlamenti akció sikere: április 28-án azt nyilatkozta, hogy a kormánybuktatást követő reggel Brassó felé menet az autóban állították össze a kabinetje névsorát liberális koalíciós társával. (Ungureanu bukását inkább a PDL-es politikusok okozták, miután nem teljesítette a kérésüket, hogy a kormány adjon több pénzt útépítésekre az önkormányzati választások előtt – bosszúból átültek az ellenzék padsoraiba a szavazás előtt.) Ponta megválasztása előtt és után szinte mindent megígért: fizetésemelést, prefektúrai pozíciókat, és elővette a magyarellenes retorikát is.

Korrupciógyanús ügyek a háttérben

A politikai életbe csak 2001-ben belépő Victor Ponta eddigi sikereit pártfogóinak, Natasénak és Iliescunak köszönhette. Erre utalt az őt most kinevező Basescu is, amikor tavaly azt mondta, „ő csak segédpilóta, aki arra is képtelen, hogy elvezessen egy háromméteres autót, és csak ismeretlen támogatókkal lett belőle amolyan Szűz Mária a volánnál”.

Adrian Nastase 11 éve fedezte fel: a volt miniszterelnök a fiatalt ügyészt, egyetemi asszisztensét 2001-ben nevezte ki a román kormányzati ellenőrzési hivatal élére. Ezt a posztot 2004 márciusáig töltötte be, amikor az EU-val folytatott tárgyalások egyik főszereplője lett. Ő felügyelete a jogi harmonizációt a bukaresti kormányban, ám ez a megbízatása rövid ideig tartott: a PSD-s kabinet decemberben elveszítette a választásokat. Ponta abban az időszakban volt a kormányzati belső ellenőrzésért felelős, amikor a több súlyos visszaélés történt. Sok bírálat érte azért is, mert jogászként 2006-ban ellátta egy visszaélésekkel vádolt üzletember védelmét, végül a bíróság tiltotta el ettől arra hivatkozva, hogy a parlamenti képviselők nem vállalhatnak védelmet korrupciógyanús ügyekben.

Traian Basescu - segédpilótának tartja

AP/Vadim Ghirda

A 2004-es kormányváltás után mentora, Nastase ellen több korrupciós per is indult. A volt miniszterelnököt többek között azzal gyanúsították, hogy 630 ezer euró értékben fogadott el különféle értéktárgyakat, családi házát „baráti alapon” újították fel, cserében az érintetteket különféle pozíciókhoz jutatta. Pár hete nem jogerősen két év börtönre ítélték, mert kiderült, hogy egy építési hatóságon keresztül irányított át közpénzeket a 2004-es államfő-választási kampányába. Ennek az ügynek az egyik leágazása okozta az első kellemetlenséget a Ponta-kormánynak: az építési hatóság élére általa kinevezett ember első dolga volt, hogy igazolást küldjön a bíróságnak, miszerint a hivatalt nem érte kár a Natase-ügyben (ez lehetővé tette volna a per ejtését). A botrány miatt Pontának menesztenie kellett a hatóság vezetőjét.

„Nyilvánosan kivégezte”

Az új miniszterelnök a párt egy másik befolyásos politikusának, a PSD-t alapító Ion Iliescunak köszönheti pártelnöki pozícióját. Az 1990 és 1996, illetve a 2000 és 2004 közötti köztársasági elnök fordította meg 2010-ben a párton belüli hangulatot az elnökségre jelölt Ponta javára.

Az akkori elnököt, Mircea Geoanát az „öregek” közül sokan bírálták, amiért 2009-ben az államfőválasztáson vesztett Basescuval szemben – az eredmény mindössze 70 ezer szavazaton múlott. Ennek ellenére újraindult a posztért, és a párt dinamizálását hirdetve összefogta az Iliescu-Nastase-ellenes csoportokat. Mégsem tudta megismételni 2005-ös bravúrját, amikor 430 vokssal kapott többet, mint Iliescu. A volt államfő a pártkongresszus előtt ugyanis bejelentette, lemond a tiszteletbeli elnökségről, mert a párt képtelen szembenézni a választási vereséggel. Ezt követően több elnökjelölt szenátor visszalépett Ponta javára, aki így is csak 75 szavazattal kapott többet, mint Geoana.

Mircea Geoana - még a pártból is kitakarította

hvg.hu

Viszont a következő évben az „öregekkel” összefogva teljesen kiszorította a PSD-ből volt vetélytársát. 2010 decemberében felfüggesztették Geoana párttagságát, mert „kibeszélt”. A volt pártelnök azt állította, hogy a 2009-es elnökválasztási kampány szóvivője, Ponta hazugságra akarta kényszeríteni, amikor a választások előtt nyilvánosságra került, hogy Geoana ellátogatott egy kétes hírű, utóbb letartoztatott vállalkozó lakásába. 2011 novemberében a PSD felszólította, hogy adja át a szenátus elnöki székét a párt egyik Pontához húzó politikusának. Ezt Geoana megtagadta, mire a vezetőség kizárta a pártból. A volt pártelnök akkor azt nyilatkozta, Ponta megfenyegette az elnökséget: ha nem zárják ki, akkor lemond. Szerinte az elnök „nyilvánosan kivégezte” őt. A pártelnök egyébként azt a fegyvert fordította Geoana ellen, amit vetélytársa korábban Ponta ellen használt: a fiatal politikust 2007-ben azért akarták kizárni a PSD-ből, mert nyilvánosan kritizálta a hivatalos, Geoana mehatározta irányt. Ám a pártvezetés akkor nem járt sikerrel, Ponta pedig 2011-ben visszavágott.

A ralibajnok

Bár az 1989 előtti kommunista pártból indult „öregek” támogatását élvezi, Victor Pontának kevés köze van a Ceausescu-rendszerhez. Egy parlamenti felszólalásában azt állította, hogy kint volt a bukaresti Egyetem téren az 1990-es évek elején, amikor az egyetemisták Iliescu ellen tüntettek.

A másodszor nősült Ponta számos sportágban kipróbálta magát: a forradalom előtt junior bajnoki címet szerzett a legendás bukaresti Steaua kosárlabdacsapatában. Basescu autós megjegyzése azért sem állja meg a helyét, mert 2008-ban ralibajnok lett.

A román miniszterelnök 1995-ben szerzett jogi diplomát, majd 2003-ban nemzetközi jogból le is doktorált (disszertációjáról július közepén a Bukaresti Egyetem megállapította, hogy számos szabálytalan átvételt tartalmaz, Ponta más szerzőktől plagizált.). Önállóságát növelve kilenc éve tudatosan építi politikai hátországát: 2003 és 2006 között ő szervezte újjá a párt ifjúsági szervezetét, a Fiatal Szociáldemokratákat, és kétszer is megválasztották a párt alelnökének. Gyakran tűnik fel Che Guevará-s pólókban, és nem titkolja a kubai forradalom iránti rajongását.

Már 8 éve tagja a képviselőháznak. Mindkét alkalommal Gorj megyéből jutott be, méghozzá a zsil-völgyi bányászok szavazataival. A 2010-es elnökké választásakor a róla rövid portrét közlő Ziare.com szerint robbanékony politikus, szeret vitatkozni, de ravasz taktikus is egyben. Amikor 2006-ban a képviselőház alelnöke lett, a pártja egyik alelnöke azt állította róla, hogy kihasználta az „öregek” közti feszültségeket, és háttéralkukat kötve csinálta meg a karrierjét.

A hat évvel ezelőtt őt bíráló alelnökkel időközben kiegyezett: ma Titus Corlatean a kormánya igazságügyi minisztere. Korábban gyakran bírálta a PNL elnökét, Crin Antonescut is, ám végül Ponta lett az egyik fő motorja a Basescu-ellenes összefogásnak, a 2011-ben alapított USL-nek, melyben Antonescu a partnere.

Kövér is besegített Pontának

Megválasztása óta Pontának nem a központi kormányt a megyékben képviselő tisztségviselők menesztése volt az egyetlen RMDSZ-ellenes lépése, több olyan intézkedést hozott már az első hetekben, melyeket a bukaresti román lapok is magyarellenes döntésként értelmeztek.

Kövér László Romániában - adja alá a lovat

MTI / Boda L. Gergely

A PSD-t is magába foglaló szociálliberális szövetség április 27-én arra hivatkozva kért bizalmatlansági szavazást a parlamentben a demokrata-liberális kormány ellen, hogy az – a szociáldemokraták szerint „etnikai alapon” – engedélyezte a magyar kar létrehozását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.

A román napilap, az Adevarul hétfőn arról írt, hogy a „magyar hazafiak” óvatlanságának – Kövér László kijelentéseinek – köszönhetően Ponta „sikerrel támasztotta fel a 15 évvel ezelőtti, Gheorghe Funar és Vadim Tudor nevével fémjelzett nacionalista hangvételt”, és a maga oldalára állította a közvéleményt. Mindezt úgy, hogy a romám miniszterelnök nyilatkozataiban többször hangsúlyozta, a székelyek egy fasiszta, antiszemita írót akarnak újratemetni, miközben Románia csak a jó szomszédsági viszony fenntartására törekszik.

Kormányra kerülése óta két olyan tervet is bejelentett, amely már nemcsak az RMDSZ, mint politikai párt, hanem az erdélyi magyar közösség érdekeit is sértené. Egyrészt közölte, hogy őszig el akarják fogadni a Basescu által félretett kisebbségi törvényt, ám törölni fogják belőle a kulturális autonómiára vonatkozó részeket. Másrészt május közepén bemutatta Románia regionális felosztására vonatkozó tervét, amely Maros, Hargita és Kovászna megyéket szétválasztaná egymástól, ráadásul a székely Hargitát moldvai megyékkel illesztené össze. Bár egyelőre kormányának a gazdasági nehézségeken kell úrrá lennie – így tárgyalnia kell az IMF-fel –, az októberig tartó kampányban a PSD kijátszhatja még a magyar kártyát. A szenátus május 24-én fogadta el azt a törvénytervezetet, mely szerint elbocsátanák állásukból azokat a közalkalmazottakat, akik nem tudnak, vagy nem akarnak románul beszélni.