A szombat hajnalban ismertté vált végleges adatok szerint ugyanakkor az idei nagy-britanniai helyhatósági választások országosan az ellenzéki Munkáspárt jelentős előretörését eredményezték a konzervatív-liberális kormánykoalíció pártjainak rovására.

A szavazásra jogosultak 128 angliai, 32 skóciai és 21 walesi önkormányzat tanácsnokjelöltjeire voksolhattak; a csütörtöki választáson összesen csaknem ötezer önkormányzati képviselői hely sorsa dőlt el. Az elővárosaival együtt tízmilliós Londonban - Nyugat-Európa messze legnagyobb városában - emellett polgármester-választást is tartottak, ennek eredménye azonban csak legutoljára, szombat hajnalra derült ki.

Johnson első számú ellenfele a munkáspárti Ken Livingstone volt, aki a jelenlegi polgármester négy évvel ezelőtti győzelméig töltötte be e tisztséget nyolc éven át, két választást megnyerve egymás után.

Boris Johnson

null

A 47 éves Boris Johnson - akit sokan a Konzervatív Párt esélyes jövőbeni vezetőjének és miniszterelnök-jelöltjének tartanak - a vártnál sokkal szűkebb többséggel aratott győzelmet a legfontosabbnak tekintett brit önkormányzat vezetői tisztségéért folytatott harcban. A szombat hajnalban kihirdetett végleges eredmény szerint a hivatalban lévő konzervatív londoni polgármester 1,054 millió, munkáspárti elődje és kihívója 992 ezer voksot kapott. Ez azt jelenti, hogy Johnson 51,5 százalékos szavazataránnyal győzött; Livingstone 48,5 százalékot szerzett, vagyis a két fő jelölt között alig 3 százalékpontnyi különbség volt.

Az előzetes közvélemény-kutatások ennél jóval kényelmesebb többségű győzelmet jósoltak Johnson számára.

A 66 esztendős Livingstone - aki nyolcévi polgármesteri időszaka alatt meghonosította Londonban a magánautók belvárosi behajtási díjának rendszerét - a szombat hajnali eredményhirdetés után bejelentette, hogy több londoni polgármester-választáson nem indul.

Johnson londoni győzelme a Konzervatív Párt egyetlen vigasza a most lezajlott nagy-britanniai országos helyhatósági választásokon, amelyeken a Konzervatív Párt és a vele 2010 óta koalícióban kormányzó Liberális Demokraták komoly veszteségeket szenvedtek. A 2010-es parlamenti választásokon 13 évi kormányzás után ellenzékbe került Munkáspárt - a brit baloldal legnagyobb politikai ereje - 823 fővel gyarapította helyhatósági képviselőinek számát, a kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Konzervatív Párt 405 mandátumot vesztett, a Liberális Demokraták tanácsnoki helyeinek száma pedig 336-tal csökkent.

Országos szintre vetített becslések szerint a Labour a szavazatok 38 százalékát kapta, a konzervatívok 31 százalékot, a liberálisok mindössze 16 százalékot szereztek.

Ha ugyanez az arány megismétlődne a következő parlamenti választásokon, a Munkáspárt viszonylag szűk többséggel, de önállóan kormányt tudna alakítani. A brit választási rendszerben általában 40 százalékos szavazati arány felett számíthat kényelmes többségű parlamenti háttérre a győztes párt.

A Munkáspárt összesen 32 brit városban vette át a helyi tanácsok irányítását, és olyan fontos nagyvárosokat hódított el, mint az angliai Birmingham, Skócia legnagyobb városa, Glasgow, amely a skót függetlenségért kampányoló Skót Nemzeti Párt hagyományos fellegvára, és Cardiff, a walesi főváros.

A részvétel országosan mindazonáltal igen alacsony, mindössze 32 százalékos volt; ez a legkisebb részvételi arány a 2000-es helyhatósági választások óta. Választási szakértők már a szavazás előtt valószínűsítették, hogy a kormánykoalíció jelentős veszteségekkel kerül ki az idei brit önkormányzati választásokból, tekintettel arra, hogy a súlyos költségvetési megszorítások, az jórészt emiatt ismét recessziós brit gazdasági környezet és az utóbbi időszak sorjázó belpolitikai botrányai meglehetősen népszerűtlenné tették a Konzervatív Pártot és a Liberális Demokratákat egyaránt.

David Cameron konzervatív párti miniszterelnök elnézést kért azoktól a tory önkormányzati képviselőktől, akik most elveszítették mandátumukat, de kijelentette, hogy a kormány ezután sem vált irányt. Szavai szerint "a jelenlegi nehéz időszakban nincsenek könnyű válaszok ... meg kell hozni a nehéz döntéseket az előző (munkáspárti) kormánytól örökölt államadósság és államháztartási hiány kezelésére."

A brit statisztikai hivatal néhány nappal a helyhatósági választások előtt jelentette be, hogy Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - technikailag ismét recesszióba került, miután a hazai össztermék (GDP) a tavalyi utolsó negyedévi csökkenés után az idei első három hónapban is visszaesett.