Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Európai Bizottság mindössze tájékoztatást kér az egyházügyi törvényről a magyar hatóságoktól, a folyamatot pedig nem a testület, hanem csupán képviselők egy csoportja kezdeményezte - mondta Rétvéri Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön.
Mint közölte, nem az Európai Bizottság fogalmazott meg aggályokat az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban, hanem három magyar szocialista európai parlamenti képviselő, Tabajdi Csaba, Göncz Kinga és Gurmai Zita, néhány képviselőtársukkal, akik írásbeli kérvényt küldtek a plénumhoz. Erre válaszul jelentették be, hogy felveszik a kapcsolatot a magyar hatóságokkal az egyházügyi törvényt illetően.
Rétvári Bence megjegyezte: a magyar szocialista EP-képviselők arra hivatkoztak, hogy egy több mint tíz évvel ezelőtti, a foglalkoztatás során való diszkriminációt tiltó irányelvvel ellentétes a törvény. Szerinte "igencsak erőltetett" a szocialista érvelés, mert a legtágabb kereteket megszabó jogszabálytípust, azaz irányelvet sikerült csak találniuk a törvény ellenében. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy míg a szocialisták az alkotmány vitájáról kivonultak, addig az EP-ben igyekeznek hétről hétre újabb és újabb magyar törvényt kritika alá venni.
Szólt arról is, hogy a Velencei Bizottság "eléggé pozitív véleményt mondott sok tekintetben a magyar törvényről", és "nyilván volt, amivel nem értett egyet". Emlékeztetett: a bizottság megállapította, hogy az egyházügyi törvény "egészében liberális és nagylelkű kerete a vallásszabadságnak", tehát a vallásszabadság joga Magyarországon egyáltalán nem sérült, azt mindenki számára biztosítják.
Azokon a területeken, ahol az EU-nak van döntéshozatali joga, az uniós joggal harmonizált a magyar jogszabály, a többi részen pedig a nemzetállamok dönthetik el, hogy milyen szabályozást szeretnének - tette hozzá.
Viviane Reding igazságügyi biztos szerdán bejelentette: az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal azt tudakolva, hogy az egyházügyi törvény összhangban van-e a témába vágó európai uniós irányelvvel.
Képviselők egy csoportja, köztük az MSZP EP-delegációjának három tagja az írásbeli kérdésben azt jelezte a biztosnak, hogy a közelmúltban lépett hatályba a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény, és ez szerintük "figyelmen kívül hagyja a 2000/78/EK irányelvben előírt fontos, törvényes és igazolt alkalmazási feltételek kritériumát", valamint a kivételek körét kiterjeszti a valláson és meggyőződésen kívüli területekre is, ami szerintük ellentétes az irányelvvel.
A beadványt Tabajdi Csaba, Göncz Kinga és Gurmai Zita magyar szocialista EP-képviselőkön kívül aláírta még Michael Cashman brit munkáspárti képviselő (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége), Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti képviselő (Európai Zöldek), Sophia in 't Veld a holland Demokraták 66 párthoz tartozó képviselő (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért), Raül Romeva i Rueda katalóniai zöldpárti képviselő (Európai Zöldek), a brit Liberális Párthoz tartozó Sarah Ludford bárónő (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért), valamint a finn Nemzeti Koalíciós Párthoz tartozó Sirpa Pietikäinen (Európai Néppárt).
