2012. február. 13. 19:24 MTI Utolsó frissítés: 2012. február. 13. 19:16 Világ

Katasztrófával fenyegetett egy decemberben kigyulladt orosz atomtengeralattjáró?

Rakéták voltak a decemberben kigyulladt atommeghajtású orosz tengeralattjárón, s emiatt Oroszországot egy csernobili atomerőmű-balesethez hasonló katasztrófa fenyegette – állította a Vlaszty című orosz folyóirat hétfőn megjelent számában, megkérdőjelezve a balesettel kapcsolatos hivatalos álláspontot.

"A Vlaszty kérdésére több, egymástól független forrásból – így az orosz haditengerészet és az Északi Flotta parancsnokságán - is megerősítették, hogy a tűz idején ott voltak a fegyverek" – írta a folyóirat. "Oroszország csodával határos módon került el egy második "Csernobilt"" – áll a hetilap friss számának címlapján.

A Vlaszty szerint a K-84 Jekatyerinburg tengeralattjáró legalább 16 hosszú hatótávolságú rakétát, valamint torpedókat szállított, amikor nagyjavításra a Murmanszki területen fekvő roszljakovói hajógyár dokkjába hajózott. "Nincs kizárva, hogy egy vagy két torpedóban atomtöltet volt" – vélte a hetilap.

A Vlaszty állításait azzal támasztotta alá, hogy értesülései szerint a tűz után néhány nappal a tengeralattjáró abba az öbölbe hajózott, ahol rendszerint állomásozik. "Ennek a helyváltoztatásának az egyetlen értelme az lehetett, hogy lerakják a K-84 fedélzetén lévő rakétákat és torpedókat" – írta a Vlaszty. 

December 29-én tűz ütött ki a dokkban lévő tengeralattjárón. A lángok közel 24 órán át pusztítottak a hajótest belsejében, mire sikerült megfékezni őket. A katonai hatóságok a baleset idején azt közölték, hogy nem volt semmilyen veszély, mert a fegyverek nem voltak a fedélzeten.

Az elmúlt években számos baleset történt orosz tengeralattjárókon, amióta 2000-ben a Barents-tengeren elsüllyedt a Kurszk. A legénység 118 tagja a segítség késlekedése miatt életét vesztette.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.