2012. február. 12. 13:38 MTI Utolsó frissítés: 2012. február. 12. 12:50 Világ

Már négy magyar jégtörő dolgozik a Duna szerb-horvát szakaszán

Kihajózott Magyarországról vasárnap Mohácsnál a Jégtörő VII. és a Széchenyi jégtörő is, követve a Jégtörő VI.-ot és és a Jégtörő XI.-et, amelyek szombaton indultak útnak - ismertette az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.

Magyarország korábbi vállalásának megfelelően négy jégtörő hajót irányított a déli határ alatti szerb-horvát közös Duna szakaszra, azzal a feladattal, hogy megelőzzék a káros jégtorlaszok, jégdugók kialakulását. A hajók a jégtörést a Magyarországon elrendelt III. fokú készültség keretében, magyar irányítás alatt végzik.

A közlemény arra is kitér, hogy a déli országrész és Vukovár közötti mintegy 100 kilométeres szakaszon több olyan jégdugó kialakulására alkalmas hely van, amelyek elzáródása esetén kialakuló árvíz elsődlegesen magyar, de szerb (bal parti) és horvát (jobb parti) területeket is fenyeget. Magyarország érdekelt abban, hogy ezen a kritikus szakaszon szükség esetén jeget törjön, különösen azért, mert két déli szomszédja nem rendelkezik ilyen technikával - hangsúlyozza közleményében a  főigazgatóság.

Emlékeztet arra is, hogy az Eszéken 2011. december 21-22. között megtartott háromoldalú jégvédekezési tárgyaláson a magyar fél vállalta, hogy amennyiben az indokolt, jégtörő hajókat küld a Magyarország déli határa alatti szerb-horvát közös Duna szakaszra. A költségeket a három fél közösen viseli, az előre megállapodott elvek és egységárak szerint.

Hozzáteszik, hogy a négy jégtörő levezénylése után a védekező szervezeteknek a magyarországi Duna szakasz jég elleni védelméről is gondoskodniuk kellett, ezért az Országos Műszaki Irányító Törzs a Jégtörő V. hajót Paks térségébe irányította, hogy a már ott állomásozó, magántulajdonban lévő Jégtörő II. hajóval párban készüljenek a jégtörési feladatokra.


 

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.