Az előzetes várakozásoknak megfelelően három kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen. José Manuel Barroso az EB-ülés után közölte, hogy a jegybanktörvény, a bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal miatt indítják meg az eljárásokat.

Mint az EB elnöke mondta, "bízunk benne, hogy együttműködik a magyar kormány", mivel Magyarország az Európai Unió egyik legfontosabb tagállama. Döntött a bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban.

Az EB az eljárásokról szóló leveleket még ma megküldi a magyar kormánynak. A kabinetnek rendkívül szigorú határidőt adott a szervezet, két hónap helyett ugyanis csak egyet kapnak arra, hogy válaszoljanak, mit kívánnak tenni a vitatott törvényekkel.

Az EB február 17-ig várja a választ. Ezután a Bizottság a válasz függvényében leállíthatja az eljárást, de újabb kifogásokat is tehet. Ha ezek után sem kap Brüsszel kielégítő vagy megnyugtató választ, akkor az Európai Bírósághoz fordulhatnak. És ha nyernek, akkor az Magyarország számára pénzbüntetéssel is járhat.

EB-források a hvg.hu kérdésére válaszolva elmondták, a rövidebb határidő nem annyira politikai üzenet, mint a pénzügyi és gazdasági helyzet diktálta realitás Magyaroszág kapcsán, s így létkérdés mind hazánk, mind az unió számára. Barroso egyébként azt is bejelentette, hogy Orbán Viktor január 24-én Brüsszelbe látogat. Ezt Szijjártó Péter is megerősítette, mint közleményében írta, Orbán Viktor a jövő héten kedden Brüsszelbe utazik, ahol európai uniós vezetőkkel találkozik. A miniszterelnök megbeszélést fog folytatni José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével.

A hvg.hu információja szerint a biztosok többsége egyébként támogatja, hogy informálisan kössék a három kritikus törvény harmonizációját feltételül a nemzetközi hiteltárgyalások megindulásához. Forrásunk szerint a ma indult eljárások mellett a közeljövőben akár újabbak is indulhatnak adó és belső piaci témákban, illetve munkaügyi szabályozás tárgyában. A biztosok közt természetesen téma volt a hetes cikkely alkalmazásának kérdése is, ennek ellenére végül mindenki egyetértett abban, hogy csakis jogilag jól alátámasztott érvek mentén lépjen fel első körben az EB Magyarország kapcsán.

Három törvény, három levél

A jegybanktörvénnyel kapcsolatban forrásaink szerint a Bizottság azt kifogásolta, hogy a jogszabály több ponton is ütközik az alapszerződés 130. cikkével, amely a központi bankok függetlenségét mondja ki.

Az EB szerint az igazságügyi reform bírók nyugdíjazásáról szóló rendelkezése - amely idén év végén 274 magyar bíró nyugdíjazását jelentené - az esélyegyenlőségi irányelv foglalkoztatásra vonatkozó részével ütközik, egészen pontosan annak életkor alapján történő diszkriminációt tiltó kitételével. Forrásunk szerint ráadásul az esetjog is Brüsszel mellett állhat, ugyanis tavaly egy hasonló ügyben német pilóták pert nyertek egy korai nyugdíjazásról szóló ügyben az Európai Bíróságon.

Az önálló adatvédelmi hivatal felállításával kapcsolatban pedig azt kifogásolták, hogy az egyrészt a korábbi ombudsman idő előtti eltávolításával járt, másrészt az európai alapjogi charta személyes adatok védelméről rendelkező 8. cikkelye alapján is megkérdőjelezhető.

Idézik Redinget és Rehnt is

Az eljárásról szóló EB-közlemény idézi a három területért felelős EU-biztost is. Vivane Reding jogi biztos azt mondta, már a törvényjavaslatok decemberi megjelenése után komoly jogi aggályokat fogalmazott meg az igazságügyi rendszer és az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban.

"Most, hogy a törvényeket a bizottság jogi aggályainak figyelembevétele nélkül fogadták el, az uniós szerződés felett őrködő szervezetként a bizottság feladata annak biztosítása, hogy tiszteletben tartják az EU jogszabályait." Szerinte a szóban forgó magyar törvények módosítása vagy azonnali felfüggesztése lehet a megoldás az EB aggodalmaira.

Olli Rehn monetáris és gazdasági ügyekért felelős biztos szerint az új jegybanktörvény és az alaptörvény egyes szakaszai megszegik az uniós szerződés jegybanki függetlenségre vonatkozó előírásait. "Arra szólítom fel a magyar kormányt, hogy biztosítsa a jegybank teljes körű függetlenségét.

Ez az összes releváns jogszabály, köztük az Alaptörvény felülvizsgálatát foglalja magába" - idézi a közlemény a biztost, aki szerint ezzel az üggyel még azelőtt foglalkozni kell, hogy megkezdődnének a hivatalos tárgyalások az IMF/EU pénzügyi segítségről. 

Orbán tudomásul veszi

A kormányszóvivői iroda közleménye szerint a magyar kabinet tudomásul veszi a döntést, mivel a kormány szerint ez lehetőséget ad Magyarországnak, hogy a vitát szakmai alapon, "a konkrétumok talajára helyezve" folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, "a szerződések őrének számító" Európai Bizottsággal. Mint írták, az Európai Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat - közölték, hangsúlyozva: a kormány célja az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjon, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjon.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes egyébként  már kedd reggel, a köztévében elmondta, hogy várhatóan három esetben kötelességszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság. A közigazgatási és igazságügyi miniszteri tisztet is ellátó Navracsics azt mondta, hogy hétfőn beszélt telefonon Viviane Redinggel, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság EU-biztosával. Az eljárás által érintett három témáról ejtettek szót: az egyik a jegybanktörvény, a másik az adatvédelmi hatóság vezetője függetlenségének erősítése, a harmadik pedig a bírák, ügyészek, közjegyzők nyugdíjkorhatára volt - tette hozzá.

Navracsics az eljárás menetéről egyébként azt mondta, most kezdődhet egy olyan szakmai vita, mely elvezethet esetleg egy jogszabály-változtatáshoz vagy a második szakaszhoz, az Európai Bírósághoz. Utóbbi azt jelenti, hogy ha az Európai Bizottság és a kormány nem tudnak dűlőre jutni egymással, akkor a bíróságtól várják a döntést. Most a kormányfőhelyettes úgy látja, a jegybanktörvény és az adatvédelem ügyében közel állnak ahhoz, hogy megoldást találjanak, ugyanakkor az igazságszolgáltatást érintő kérdésben „érdemi szakmai vita van” - válaszolt a politikus arra a kérdésre, hogy eljutnak-e az ügyek a bírósági szakba vagy módosítják a törvényeket.

Szerdán Strasbourgban vitáznak Magyarországról

Holnap az Európai Parlament (EP) előtt is Magyarország lesz a téma, a délutáni vitában Orbán Viktor is felszólalási lehetőséget kapott Strasbourgban, az EP plenáris ülésén. Martin Schulz, az EP frissen megválasztott elnöke “rendkívül bátor” húzásnak véli, hogy egy európai miniszterelnök az előtt viszi a média elé strasbourgi szereplését, hogy meghívatását formálisan visszaigazolta volna az EP.

A szerda délutánra időzített meghallgatáson az EB elnöke, José Manuel Barroso kell hogy válaszoljon az európai honatyák hazánkkal kapcsolatos kérdéseire. A válaszok és az EB előző nap ismertetendő jogi lépéseinek tükrében szavaz majd az EP várhatóan februári 2-i brüsszeli ülésén hivatalos intézményi álláspontjának sorsáról.

Miközben azonban a zöldek és a liberálisok egyenesen az alapszerződés hetes cikkelyére alapozva egy hosszú folyamat végén a magyar uniós szavazati jog felfüggesztésével fenyegető eljárás elindítását pártolják, addig a szocialisták egyelőre csak megvizsgálnák ennek lehetőségét.

A Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) - amely tavaly sziklaszilárdan állt a Szájer József vezette frakció mögött - ezzel szemben hivatalosan az EB döntésétől teszi függővé, mitévő legyen a magyarokkal. Annyit már világossá tett az EPP, hogy az Európai Bizottságot támogatja, amennyiben bebizonyosodik, hogy az Orbán-kormány vitatott törvényei ellentétesek az uniós joggal.