2012. január. 08. 20:44 MTI Utolsó frissítés: 2012. január. 08. 20:36 Világ

Putyin és az ellenzék ellen egyszerre tüntettek Moszkvában

Vlagyimir Putyin hatalma és az ellenzék ellen egyszerre tüntettek a moszkvai Bolotnaja téren vasárnap összegyűlt tiltakozók.

A hatóságok által engedélyezett, "Elegünk van!" jelszóval meghirdetett megmozdulást a 2011. december 4-i parlamenti választásokat követő több tízezres tüntetés helyszínén tartották.

A résztvevők csupán körülbelül százan lehettek, akik ezúttal azonban nem csak a kormányfő fémjelezte orosz politikai vezetés ellen, hanem amiatt is tiltakoztak, hogy az ellenzék képtelen elérni a változásokat, mint a szervezők az interneten is közölték. "Elegünk van az ország jelenlegi vezetéséből és az ellenzékből is" - olvasható honlapjukon. 

A szervező Volja (Akarat) elnevezésű, nem regisztrált párt egyik vezetője, Szvetlana Peunova a tüntetésen azt is kifogásolta, hogy az elnökválasztáson való indulás nagy nehézségekkel jár. A december 10-i és 24-i moszkvai tüntetések szervezőit és résztvevőit azzal vádolta, hogy azokat "lefizették". 

Elemzők szerint a vasárnapi tüntetés a Putyin-ellenes csoportok megosztottságát mutatja. Az orosz kormányfő 12 éve van hatalmon és indul a március 4-re kitűzött elnökválasztáson, hogy - kormányfőként eltöltött szünet után - harmadszorra is elnyerje az államfői posztot, s ezúttal hat évre.

Az ellenzék megosztásának veszélyére a közel egy hónapos börtönbüntetéséből csütörtökön szabadult Szergej Udalcov, a Baloldali Front elnevezésű mozgalom vezetője, majd Alekszandr Kudrin volt pénzügyminiszter is figyelmeztetett. 

Udalcov az Echo Moszkvi rádiónak azt nyilatkozta, hogy a választási csalások és a hatalom elleni mozgalom megosztottá válhat, ha a különböző politikai és társadalmi szervezetek nem fognak össze és nem dolgoznak ki közös stratégiát. A politikus ellenzéki koordinációs központok megalakítását javasolta.

Alekszej Kudrin ugyancsak az Echo Moszkviban, annak honlapján fejtette ki véleményét pénteken, miszerint intézményessé kellene tenni az ellenzéki tiltakozó mozgalmat és ahhoz a parlamentben ellenzékben lévő pártoknak is csatlakozniuk kellene.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.