Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Le Monde francia napilap felveti, hogy az Európai Uniónak megvan a lehetősége arra, hogy Magyarország esetében a Lisszaboni Szerződés 7. paragrafusára hivatkozva, megvonja a szavazati jogát.
A Le Monde szerint a magyarok felébredtek a szörnyű rémálomból: január másodikán több tízezer ember tiltakozott az alaptörvény életbelépése ellen, amelyet antidemokratikusnak ítélnek.
Egy másik említésre méltó esemény a francia napilap szerint, hogy tizenhárom egykori demokratikus ellenzéki értelmiségi és politikus, akik közül volt, aki Orbán Viktor oldalán állt egykor, felhívást tett közzé, amelyben leszögezik, hogy a magyar társadalom nemcsak a gazdasági krízis, hanem saját kormányának áldozata is. A lap az aláírók között említi Rajk Lászlót, Konrád Györgyöt és Demszky Gábort, Budapest volt főpolgármesterét is. Az aláírók petíciójukat január 7-én jutattják el az európai intézményeknek a Le Monde szerint.
Mint a lap írja, az Európai Unió nehéz helyzetben van Magyarországgal, az „enfant terrible”-lel, amely mindössze hét éve tagja a közösségnek. Az EU nem maradhat közömbös az Orbán-kormány gyakorlatával, praktikáival szemben: a médiapluralitás elleni támadásokra és az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetésére utalt ezzel a lap. A Le Monde emlékeztet, hogy december végén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke15 napon belül két levelet írt Orbán Viktornak, hogy figyelmeztesse politikájának kockázataira. A Le Monde szerint ennek az üzenetnek láthatóan nincs hatása, akárcsak Hillary Clinton hasonló értelmű levelének.
A Le Monde felveti, hogy az Európai Uniónak még mindig megvan a lehetősége arra, hogy a Lisszaboni Szerződés 7. paragrafusára hivatkozzon, amely megvonja a demokratikus szabályokat megsértő tagállamok szavazati jogát.
Ugyanakkor a francia lap emlékeztet, hogy 2000-ben az osztrák precedens rossz emlékeket hagyott Brüsszelben. Az európaiak keményen reagáltak a szélsőjobboldali párt megjelenésére az osztrák kormánykoalícióban. Végül Európa úgy látta, hogy hiába protestál, tiltakozik, ezért leálltak a nyomásgyakorlással. A Le Monde szerint ugyanakkor a két ország helyzetében fontos különbség, hogy a civil társadalom, az értelmiség, illetve az ellenzéki erők az Európai Uniót presszionálják cselekvésre.
A Le Monde furcsállja, hogy az Orbán-kormány a gazdasági válság elhárítására elutasítja az IMF és az EU segítségnyújtási feltételeit, inkább egyedül akar kikerülni a krízisből. Ezért ez a két intézmény felfüggesztette tárgyalásait Budapesttel. Igazuk van – írja a párizsi lap, Európa nem szubvencionálhat egy olyan országot, amely figyelmen kívül hagyja a szabályait.
Hasonló értekezésről ír a Financial Times is blogjában. Némi ébresztőt kaphatott Orbán Viktor miniszterelnök azzal, hogy az alkotmányos változások elleni tiltakozások és a nemzetközi kritikák mellett a magyar államkötvények piacáról is rossz hír érkezett: a három hónapos kincstárjegy hozama két és fél éves csúcsot ért el a keddi aukción – emlékeztetnek a Financial Times beyondbrics blogjában.
Az írás szerint ha nem sikerül megállapodni az IMF-fel, a parlament pedig hozzájárul a jegybank és a pénzügyi felügyelet összeolvasztásához, lehetséges, hogy hozzá kell nyúlni a devizatartalékhoz. Idén körülbelül 4,6 milliárdos külső fizetési kötelezettsége lesz ugyanis az országnak, ami elemzők szerint jóval magasabb is lehet. Kulcsfontosságúak lesznek ezért a Nemzetközi Valutaalappal január 11-én kezdődő tárgyalások – teszik hozzá.
