Az igazságtalanság, a diktatúra, illetve a nemi erőszak elleni küzdelméért tüntették ki az idén Nobel-békedíjjal azt a három nőt, aki szombaton az oslói városházán átvette az elismerést a norvég királyi család és a kormány jelenlétében.
A díj 110 évvel ezelőtti megalapítása óta először fordult elő, hogy az három nőt illessen: Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnököt, honfitársát, a nőket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gboweet, valamint egy nőjogi és demokráciapárti aktivistát, a jemeni Tavakkul Karmant.
A norvég parlament Nobel-bizottsága az elismerést azzal indokolta, hogy mindhárom kitüntetett sok erőfeszítést tett háborús körülmények között a nők biztonságáért és a béke megteremtésért. A libériai kitüntetett a nyugat-afrikai országban dúló polgárháború befejezése érdekében tevékenykedett és szerzett érdemeket. Karman hazájában, Jemenben síkra száll a véleményszabadság érvényesüléséért.
Thorbjoern Jagland, a bizottság elnöke egyebek között kijelentette: "Bassár el Aszad szíriai elnök nem fog tudni ellenállni a szélnek, amely most az arab világban fúj, rá fog kényszerülni a demokratikus változások elfogadására. Nincs olyan diktátor, aki sokáig menedéket találna a történelem szele elől." A jemeni kitüntetettre utalva Jagland kiemelte: "Sem (Ali Abdalláh) Száleh elnök nem volt képes, sem Aszad nem lesz képes ellenállni annak, hogy a nép szabadságot és emberi jogokat követel."
"Önök igazolják azt a kínai mondást, miszerint felerészben a nők tartják az égboltot a föld felett" - mondotta a bizottság elnöke.