Egeresi Sándor erről szerdán Budapesten beszélt, a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek konferenciáján, amelyen megfigyelőként vett részt. Még vannak lehetőségek, a szerb alkotmánybírósághoz lehet fordulni, "még mindig látok rá esélyt, hogy módosítják, esetleg visszavonják" a vitatott törvényt - mondta az MTI-nek a vajdasági parlament elnöke, miután tárgyalt Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével.

Egeresi Sándor emlékeztetett, hogy a vajdasági parlament 2003-ban egyhangúlag fogadott el határozatot a kollektív bűnösség eltörléséről. A szerbiai kárpótlási törvény figyelmen kívül hagyja ezt, "gyakorlatilag kollektív bűnössé nyilvánítja" a vajdasági magyar közösséget - mondta.

HVG

A szerb parlamentben nemrég elfogadott kárpótlási törvény kimondja, hogy nem tarthatnak igényt kárpótlásra azok, akik tagjai voltak a Szerbiát a II. világháborúban megszálló erőknek, valamint az ő leszármazottaik sem. A törvény elfogadása után bekérették a Külügyminisztériumba a budapesti szerb nagykövetet. A legerősebb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség jelezte, alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.

Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden kijelentette: ha Belgrád nem módosítja a törvényt, Magyarország vétót emelhet decemberben Brüsszelben, amikor a tagállami kormányokat képviselő Tanács dönt arról, Szerbia megkapja-e a hivatalos EU-tagjelölti státust. E státus megszerzése Belgrád egyik legfontosabb külpolitikai célja.

Egeresi Sándor megjegyezte: nyitva kell hagyni a magyar-szerb államközi párbeszéd lehetőségét. "Magyarország nyitott a párbeszédre, bízom benne, hogy szerb oldalról is meglesz ez a készség" - mondta az MTI-nek a vajdasági magyar parlament elnöke a konferencián. A tanácskozásnak két fő témája volt, a nyugat-balkáni országok EU-integrációjának kilátásai és a térségi együttműködés biztonsági vonatkozásai.