"Szerbiának komolyan kellene vennie a budapesti intéseket"
A szerb kormánynak komolyan kellene vennie a magyarországi figyelmeztetéseket, amelyek arról szólnak, hogy Budapest - a szerb restitúciós törvény miatt - megvonhatja a támogatást Belgrádtól az uniós tagjelöltségi státus elnyerését illetően.
Ognjen Pribicevic, Szerbia volt németországi nagykövete szerint nemcsak a minap elfogadott szerb vagyon-visszaszármaztatási törvény esetében, de 2000 óta általában minden szerb kormányra az volt a jellemző, hogy nem foglalkoztak komolyan a restitúció kérdésével és annak várható visszhangjával, nemcsak a magyarországival, de a nagyobb országokban keletkező visszhanggal sem - írta a Danas című belgrádi lap hétfői száma. Pribicevic szerint a restitúció sehol sem úgy valósult meg, ahogy szerették volna. "Ezzel a kérdéssel Csehország és Lengyelország is szembesült, ezért Szerbiának sürgősen konzultálnia kellene ezzel a két országgal arról, hogy ők hogyan rendezték a kérdést" - nyilatkozta Pribicevic.
A szerb restitúciós törvény értelmében az első természetbeni vagyonvisszaadásra a jövő tavasszal lehet számítani Szerbiában, de kárpótlást 2015 előtt nem fog adni az állam - tudatta a belgrádi média. "Szerbiában a vagyon visszaadásáról szóló rendeletben pontosan megfogalmazzák majd, mely vagyont fogja visszakapni a kérelmező, illetve, ha erre nem lesz mód, akkor fel fogják sorolni azokat az akadályozó tényezőket, amelyek miatt a vagyon nem adható vissza, és meg fogják állapítani a kárpótlás alapját" - idézte a Danas és a Vecernje novosti című újság Goran Radosavljevicet, a szerb pénzügyminisztérium államtitkárát.
Radosavljevic szerint a restitúcióba bekapcsolódik a szerb Köztársasági Vagyonjogi Ügyészség (RJP) is, amely az állam érdekeit képviseli. Ez az intézmény fogja megállapítani, hogy valamely kérelmező tagja volt-e a megszálló erőknek, vagy sem, ha igen, akkor elítélték-e, vagy sem. "Ha valakiről bebizonyosodik, hogy a megszálló erők tagja volt, akkor ellenőrizni fogják, hogy kényszerrel mozgósították-e, vagy sem" - hangsúlyozta Radosavljevic, aki szerint lényegében ez lenne a válasz a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és Budapest bíráló észrevételeire.
Radosavljevic rész vett a restitúciós törvény kidolgozásában és úgy véli: azok, akiket erőszakkal mozgósítottak, jogosak a kárpótlásra. Az RJP előtt minden egyes érintettnek be kell majd bizonyítania, hogy jogosultak a tőlük elvett vagyon visszaszármaztatására.