"Két példa volt eddig arra, hogy az unió Miniszteri Tanácsa nem fogadta el az Európai Bizottság értékelését: ez a két eset Görögországgal és Macedóniával volt kapcsolatos" - írta csütörtöki elemző cikkében a Danas című belgrádi újság. Jóllehet a bizottság nagyon nehezményezte Görögország gazdasági lemaradását és a Ciprus körüli görög-török viszályt, a miniszteri tanács 1976-ban, elsősorban Németország és Franciaország nyomására, mégis elfogadta Görögország csatlakozási kérelmét, így válhatott Athén 1981. január 1-jén teljes jogú taggá.

Macedónia 2005-től rendelkezik tagjelölti státusszal és az Európai Bizottság már 2009-ben javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval, amit tavaly ismételten megtett, hangsúlyozva, hogy Macedónia megfelelő mértékben teljesítette a politikai kritériumokat, Görögország azonban leblokkolta a folyamatot, mert kifogásolja az ország elnevezését, arra hivatkozva, hogy három észak-görögországi régiójának a nevében is benne van a "Makedónia" szó.

Belgrádi elemzők szerint ha az Európai Bizottságnak pozitív lesz a véleménye Szerbia integrációs erőfeszítéseiről, a budapesti bírálatok ellenére is biztosra vehető, hogy az unió Miniszteri Tanácsa is hozzájárul a tagjelölti státuszhoz, ami még nem jelenti a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzését.

Hogy a tanács mennyire tartja magát az EU Bizottságának döntéséhez, Albánia esete bizonyítja a legjobban. Tirana 2009 elején kérte a tagjelölti státusz elnyerését, ám a bizottság legutóbbi jelentése rámutatott arra, hogy Albániának még érdemi reformokat kell végrehajtania az igazságszolgáltatás területén és a szervezet bűnözés elleni harcban. Magyarán, elmaradt a tagjelölti státusz elnyerése.

A másik példa Montenegró: az Európai Bizottság tavaly novemberben jóváhagyta Montenegró tagjelölti státuszát, a csatlakozási tárgyalások megkezdését azonban már nem, mert Podgoricának még van mit tennie a politikai viszonyok javítása terén. Az unió miniszteri tanácsa vonakodás nélkül elfogadta a bizottság véleményét.

A volt Jugoszlávia tagköztársaságai közül Bosznia-Hercegovina tudott a legkevésbé előrelépni az integrációs folyamatokban. A bizottság tavalyi jelentése kiemelte, hogy Szarajevó kevés és korlátozott, egyes területeken pedig semmilyen előrelépést sem tudott produkálni a reformfolyamatok terén. Horvátország viszont 2013-tól az unió teljes jogú tagja lesz.

Az Európai Bizottság október 12-én hozza nyilvánosságra jelentését Szerbia uniós felkészültségéről és arról, hogy Belgrád elnyeri-e a tagjelölti státuszt.