A támadással nyilvánvalóan azt akarták akadályozni, hogy az új tripoli vezetés talpra állítsa az olajiparon alapuló líbiai gazdaságot. A történtek egyúttal azt jelzik, hogy a hatalomra jutott Kadhafi-ellenes erők annak ellenére biztonsági kihívásokkal nézhetnek szembe, hogy az előző rendszer embereit - ez utóbbiak néhány fellegvárát kivéve - az egész országban kiszorították a hatalomból.

AP

A Kadhafihoz hű fegyveresek néhány órával azt követően csaptak le az olajfinomítóra, hogy a Kadhafi-ellenes erőket irányító Átmeneti Nemzeti Tanács bejelentette, hogy sikerült felújítania a líbiai vezető elleni felkelés során szinte teljesen leállt olajkitermelés egy részét. Az ÁNT közölte, hogy fegyveresei heves ellenállásba ütköztek a Kadhafi-hívek kezén lévő, sivatagi Bani Valid birtoklásáért negyedik napja folyó harcokban. További összecsapásoktól tartva a városból hétfőn is sok civil menekült el, többségük azonban a településen rekedt.

Brigi Raffini nigeri kormányfő Niamey-ben külföldi diplomaták előtt bejelentette, hogy Kadhafi környezetéből 32 ember - köztük a hatalmától megfosztott vezető Szaad nevű fia és három tábornok - menekült szeptember 2. óta Líbiából a szomszédos Nigerbe. Raffini hozzátette, hogy a 32 embert "humanitárius megfontolásból" fogadták be, s nem tudnak arról, hogy bármelyikük ellen nemzetközi bíróság elfogatóparancsot adott volna ki vagy nyomozást folytatna.

Kadhafi a szíriai ar-Rai televízióban felolvasott üzenetében azzal vádolta az őt megbuktató erőket, hogy külföldi országok kezére akarják átjátszani a líbiai olajkincset, s hazaárulónak nevezte őket. Kadhafi hangsúlyozta, nincs más választása, minthogy a "győzelemig" folytassa a küzdelmet. Az üzenetet a csatorna tulajdonosa, Misán al-Dzsaburi volt iraki parlamenti képviselő olvasta fel. Kadhafi utoljára szeptember nyolcadikán jelentkezett, ötperces hangfelvételen. A megbuktatott, bujkáló vezető holléte nem ismert, de hívei szerint továbbra is Líbiában tartózkodik. Néhány családtagja viszont a szomszédos Nigerbe menekült.