2011. szeptember. 08. 12:59 MTI Utolsó frissítés: 2011. szeptember. 08. 13:02 Világ

Tajvan napenergia-rendszert épít egy vitatott hovatartozású szigeten

Napenergia-rendszer kiépítésébe kezdett a tajvani kormányzat a dél-kínai-tengeri, vitatott hovatartozású Spratly-szigetek legnagyobbikán, Tajpingon (Taiping) - jelentette a South China Morning Post című hongkongi lap csütörtökön.

A tajvani hatóságok célja az, hogy az 1955 óta igazgatásuk alatt lévő szigeten az elektromosáram-ellátást a gázolaj helyett túlnyomórészt napenergiából biztosítsák. A mintegy 151 millió forint értékű beruházás megkezdésének ünnepi aktusára szerdán került sor a sziget egyik parkjában, a helyi kis repülőtér szomszédságában. Az eseményen a beruházó vállalat mellett részt vettek a védelmi és a belügyi tárca, valamint a parti őrség képviselői. 

Az elmúlt hónapokban elsősorban Vietnám és Kína, valamint a Fülöp-szigetek és Kína között felerősödött a vita a Dél-kínai-tenger szigetei és környező vizei fölötti fennhatóságról. A Kínai Népköztársaság és az önálló kormányzású Tajvan lényegében azonos álláspontot vall, amikor Vietnámmal, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával és Bruneijel ellentétben - Kína képviseletében - mindkettő a maga szuverenitását hangoztatja a szigetek felett. A Peking által korábban kezdeményezett közös fellépés elől azonban Tajpej elzárkózott.

A Tajvani-szoros két partja az utóbbi időben nem konfrontálódott a szigetvitában; Ma Jing-zsou tajvani elnök ugyanakkor a nyilvánosság előtt kinyilvánította, hogy fenn kívánják tartani a jelenlegi status quót, még ha ezzel nem akarják is provokálni a szomszédokat.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.