Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéről származó feljegyzések 2008 novemberében keletkeztek, azaz akkor, amikor az oroszok még csak fenyegették a fizetési hátralékokkal rendelkező Ukrajnát, hogy elzárják a csapokat. "Ez egy egyszerű zsarolási ügy" - magyarázta Gerald Rohan energiaügyi szakértő, akit a Dagens Nyheter svéd napilap által publikált táviratok is idéznek. "Oroszország így azt mondhatja az európaiaknak: 'Előre szóltam nektek, hogy írjátok alá és finanszírozzátok az Északi Áramlatot, tehát ne nyavalyogjatok, ha nem jön több gáz Ukrajnából'" - érzékeltette a helyzetet Rohan.

Az Északi és a Déli Áramlat a tervek szerint Ukrajna megkerülésével szállítja a földgázt az Európai Unióba. Az Északi Áramlat munkálatai egyelőre még zajlanak a Balti-tengeren, de év végéig üzembe helyezik vezetéket, amely Oroszországból kiindulva finn, svéd és dán felségterületen áthaladva éri el Németországot. A tervet a környezetvédők ellenezték a leghevesebben. Svédország és Finnország is hűvösen viszonyult a kérdéshez, de 2009 novemberében végül ők is beleegyezésüket adták a gázvezeték megépítésébe. A Déli Áramlat előreláthatólag csak 2015-ben kezdi meg működését. Ez a hírügynökségi jelentés szerint Ausztriát és Olaszországot köti majd össze Oroszországgal, és török, bolgár, valamint szerb területeken halad át. A vezeték vetélytársa az EU által támogatott Nabucco-terv, de ennek megvalósulása előtt komoly akadályok tornyosulnak.