Egyiptom: már tárgyalnak egymással a politikusok
A belpolitikai válság megoldásáról kezdődtek tárgyalások a politikai élet főszereplői között vasárnap délelőtt Kairóban.
A nemzeti dialógusnak elkeresztelt párbeszédre az ország újonnan kinevezett alelnöke, Omar Szuleimán tett javaslatot. Az alelnök helyi idő szerint kora délután első ízben találkozott a betiltott, de működő és nagy erőt képviselő iszlám szervezet, a Muzulmán Testvériség képviselőivel.
Értesülések szerint a párbeszédben befolyásosnak tekintett független személyek is részt vesznek. Korábban két régi párt, a Nemzeti Haladó Tömörülés Pártja és a Vafd is közölte, hogy kész részt venni a válság megoldását, illetve a hatalom megosztását célzó dialógusban.
Az amerikai külügyminiszter vasárnap közölte, hogy támogatja az egyiptomi kormány és Muzulmán Testvériség párbeszédét. Hillary Clinton a Münchenben zajló nemzetközi biztonsági értekezlet keretében az NRP amerikai rádiónak nyilatkozva hangoztatta: az egyiptomi ellenzéki mozgalom döntése arra mutat, hogy legalábbis be akar kapcsolódni rendezési folyamatba, és Washington erre biztatja.
Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára a fórumon újságírónak nyilatkozva úgy vélte a "rendezett" átmenet Egyiptomban lényeges Izrael és az arab világ megbékélése szempontjából. A világszervezet vezetője utalt arra, hogy Egyiptom fontos szerepet játszik a közel-keleti békefolyamatban.
A vasárnap kezdődött párbeszéddel kapcsolatban megfigyelők rámutattak: a Muzulmán Testvériség korábban még azt hangoztatta, hogy csak Hoszni Mubarak államfő lemondás esetén kész részt venni az úgynevezett nemzeti dialógusban.
Rákos György, az MTI különtudósítója Kairóból arról számolt be, hogy nem szűnnek a tüntetések a Tahrír téren Hoszni Mubarak egyiptomi elnök távozásának követelésére a megmozdulások 13., vasárnapi napján sem, miközben az államfő - a nemzetközi nyomásgyakorlások ellenére is - tartja magát ahhoz, hogy kitölti mostani mandátumát. Ennek jeleként elnökölt új kormányának szombati ülésén, amely után a miniszterek jobbára az élet normális mederbe való visszatéréséről tettek bejelentéseket.
Újraindulnak a egyiptomi államvasutak leállított vonatai, minden vonalon közlekedik a kairói metró, ismét kapnak benzint a fővárosban működő, külföldi tulajdonban lévő benzinkutak, nem korlátozzák a vásárolható javak mennyiségét, kenyérből és gázból is van elégséges mennyiség, újranyitnak a bezárt hivatalok, a bankok többsége. A muzulmán fundamentalisták nagyfokú taktikai felkészültségről tanúskodnak a megmozdulások központját adó Tahrír téren. A fáradhatatlan, de mégiscsak elcsigázott tiltakozó fiatalok között biztosítják az ellátást, enni- és innivalót osztogatnak, és békében megvannak világi honfitársaikkal, vagy akár a koptokkal, az egyiptomi keresztényekkel, akik egyébként az ország lakosságának becslések szerint közel tíz százalékát teszik ki. Nem kívánnak az előtérbe kerülni, ahogy vezetői mondják, nem akarják, hogy iszlám forradalomnak tűnjék a tiltakozó mozgalom.
Nincs szó továbbra sem arról, hogy a vegyes összetételű Tahrír téri tiltakozó mozgalom tagjai kit akarnak elnöknek. Mindannyian a közös követelést hangoztatják: mondjon le Mubarak, módosítsák az alkotmányt úgy, hogy tisztességes versenyt jelentő elnökválasztás legyen.
Szombat este menesztették a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt (NDP) vezetőségét, amit megfigyelők egymással ellentétes módon értelmeznek: egyes elemzők szerint azzal, hogy eltávolították pártfunkciójából Gamal Mubarakot, az elnök fiát - aki megszűnt az NDP gazdasági bizottságának első embere lenni -, az elnök ismét világossá tette, hogy komolyan gondolja ígéretét, miszerint fia nem indul a következő elnökválasztáson. Mások úgy látják: azzal, hogy az ellenzékkel jó kapcsolatokat ápoló Hoszám Badrávi lett a párt főtitkára (Szafvat es-Seríf helyett), és ő tölti be az ifjabb Mubarak által korábban elfoglalt helyet is, fokozódott az államfő elszigetelődése, immár pártján belül is.
Megrökönyödéstől helyeslésig terjedő reagálásokat váltott ki Németországban az a sajtóhír, amely szerint Hoszni Mubarak "tartós gyógykezelés" céljából Németországba távozhatna forrongó országából - jelentette Dorogman László, az MTI kiküldött tudósítója. Az ARD tv berlini stúdiójának vezetője, Ulrich Deppendorf azt állította: a német fővárosban több fórumon puhatolózott a fenti hír valóságtartalmát illetően, ám "senki nem tud erről semmit". A berlini külügyminisztérium szóvivője a Welt am Sonntagnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Mubarak németországi utazása és gyógykezelése "nem téma"; ilyen értelmű hivatalos megkeresés nem érkezett Washingtonból Berlinbe. Egy konzervatív parlamenti képviselő vasárnap lándzsát tört amellett, hogy Németország nyújtson menedéket Mubaraknak, ha ezáltal elősegíthető az arab országban dúló hatalmi harc lezárása.