2011. január. 02. 16:15 MTI Utolsó frissítés: 2011. január. 02. 16:53 Világ

WikiLeaks: Izrael átfogó háborúra készül

Gabi Askenázi izraeli vezérkari főnök 2009 végén azt mondta az amerikai kongresszus egy küldöttségének, hogy "átfogó háborúra" készülnek a Közel-Keleten - írta az Aftenposten című norvég napilap vasárnapi számában a Wikileaks honlaptól kapott diplomáciai táviratokra hivatkozva.

A hadműveletek feltételezett célpontja a Hamász szélsőséges palesztin és a Hezbollah libanoni síita szervezet lett volna. Askenázi az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetségének 2009. november 15-én kelt távirata szerint kijelentette, hogy az izraeli hadsereg azért készül inkább egy nagyobb háborúra, mert azt könnyebb kisebb hadműveletté átalakítani, mint a korlátozottat átfogóvá.

"Az Izrael elleni rakétatámadások veszélye nagyobb, mint valaha: ez az oka annak, hogy Izrael akkora fontosságot tulajdonít az elhárító rendszereknek" - mondta a vezérkari főnök a demokrata Ike Skelton vezette delegációnak. Askenázi hozzátette, hogy Iránnak mintegy 300 Sahab rakétája van, amelyekkel elérheti a zsidó államot, s annak mindössze 10-12 perce van reagálni egy ilyen támadásra. Mindazonáltal a fő kockázati tényező a Gázai övezetet irányító Hamász és a libanoni Hezbollah.

Askenázi egy évvel a gázai offenzíva után is azt állította, hogy Izrael az "összeütközés útján" van a Hamásszal. Szerinte a szélsőségesek támadásai elérhetik Tel-Avivot, a legsűrűbben lakott izraeli várost.

Izrael "katonai műveleteinek legcsekélyebb korlátozását sem fogadja el a lakott területeken" - szögezte le a vezérkari főnök, ugyanakkor hozzátéve, hogy a hadsereg szándékosan sohasem támadott polgári célpontokat.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.