2010. december. 07. 10:35 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. december. 07. 10:41 Világ

Médiatörvény: még mindig hallgat az EU

Az Európai Bizottság egyelőre nem foglal állást a magyar médiatörvény tervezetével kapcsolatban, de folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyet - közölték Neelie Kroes, a bizottság alelnökének sajtóosztályán. A nemzetközi sajtószervezetek viszont élesen kritizálták a tervet, amely szerintük káros hatással lehet a hazai sajtószabadságra.

Az Európai Bizottság jól ismeri azokat a bírálatokat, amelyeket magyarországi és nemzetközi alkotmányjogi és médiaszakértők fogalmaztak meg a médiatörvény tervezetével kapcsolatban, de még nincs abban a helyzetben, hogy megítélje, vajon a törvénytervezet összhangban áll-e az EU jogszabályaival – közölték a hvg.hu kérdésére Neelie Kroes, a bizottság alelnöke, a digitális politikáért felelős biztos sajtóosztályán. A bizottság követni fogja az ügyet és meg fogja tenni a megfelelő lépéseket, amint alaposabban elemezni tudja a tervezetet – tették hozzá az alelnök munkatársai.

Az Európai Bizottság uniós szinten mindig is védte a sajtószabadságot és ezután is fáradhatatlanul dolgozik majd annak előmozdításán – fogalmaztak Neelie Kroes munkatársai. „A médiapluralizmus, a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság az európai demokrácia alapelvei közé tartozik” – tették hozzá a biztos sajtóosztályán, ahol ugyanakkor elmondták, az EU-nak korlátozottak a hatáskörei és kötelezettségei az emberi jogok területén. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (így a véleménynyilvánítás szabadságáról és a sajtószabadságról szóló 11. cikk) csak az olyan területeken érvényesül, amelyek az EU jogszabályok gyakorlati alkalmazása alá esnek – ilyenek például az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv által felölelt témák.

A Médiatanács tagjainak kinevezése - csak a Fidesz delegált
Túry Gergely

A Lisszaboni Szerződésben foglalt együttműködési elv betartásán kívül a tagállamoknak alapvetően nem kötelessége együttműködni az Európai Bizottsággal az új médiajogszabályok elfogadása előtt – közölték az alelnök sajtóosztályán, ahol hozzátették, ennek ellenére a bizottság az EU működését szabályozó szerződés 258. cikke alapján kötelezettségszegési eljárást indíthat, ha egy tagállam olyan törvényt fogad el, amely megsérti az uniós jogszabályokat. 

Míg az Európai Bizottságnak még időre van szüksége a magyar médiatörvény-tervezet elemzéséhez, több nemzetközi újságírói szervezet is élesen kritizálta a tervezetet. A több mint 120 országban jelen lévő Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institute, IPI) munkatársai például várhatóan két alkalommal is Magyarországra jönnek majd a következő hónapokban, hogy megbeszéléseket folytassanak a helyi újságírókkal és az illetékes kormányhivatalnokokkal a tervezett médiatörvényről – mondta a hvg.hu-nak Anthony Mills kommunikációs vezető.

Bár egyelőre sem a leendő delegáció tagjainak kilétéről, sem pedig a látogatások pontos időpontjáról nem tudott tájékoztatást adni, annyit elmondott, hogy a szervezet munkatársai első alkalommal várhatóan még az év vége előtt – de a tervezett médiatörvény december 13-i várható elfogadása után – érkezhetnek Budapestre. A megbeszélésekre konkrét javaslatokkal érkeznek majd, de ezek tartalmáról is csak később tudnak információt adni. Koltay András, a Médiatanács egyik tagja hétfőn megerősítette, hogy a tanács tagjai találkozni fognak az IPI szakembereivel.

Az IPI korábban élesen bírálta a magyar médiatörvény tervezetét, amely a szervezet szerint például arra kényszeríthetné az oknyomozó újságírókat, hogy fedjék fel forrásaikat a nemzetbiztonsági és közrend védelme, vagy egy-egy bűncselekmény felderítése érdekében. Anthony Mills szerint a médiareformként bemutatott törvényi változás valójában a sajtószabadságot veszélyezteti és aggodalmakra ad okot. Ezek közül kiemelte azt, hogy a Médiatanács összetétele és magas pénzbüntetéseket kilátásba helyező bírságolás alkalmat teremthet a kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon a hazai médiában. További bizonytalanságokat szülhet az, hogy a tervezet előkészítésébe nem vonták be a helyi újságírói csoportokat – tette hozzá Anthony Mills.

Többször bírálta a magyar törvénytervezetet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is, amelynek sajtószabadság-képviselője egy jogi szakvélemény alapján szeptemberben a magyar médiacsomag módosítását szorgalmaztaDunja Mijatovics akkor közleményében azt írta, hogy a magyar médiacsomag nagyon komoly aggodalomra ad okot. A sajtószabadság-képviselő az üggyel kapcsolatban levelet írt Martonyi János magyar külügyminiszterhez. "Ha változatlanul hagynák, akkor erőteljesen korlátozná a médiapluralizmust, a sajtó függetlenségét, megszüntetné a közszolgálati média függetlenségét, és bénító hatással lenne a demokráciában alapvető fontosságú szabad véleménynyilvánításra és nyilvános vitára" - idézett a közlemény a levélből.

A sajtószabadság-képviselő felkérésére készült, mintegy ötvenoldalas szakértői vélemény az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Unió szabad véleménynyilvánításra vonatkozó normái alapján elemezte a médiacsomagnak a már parlamentben megszavazott elemeit és a tartalomszabályozásról szóló, 363. számú törvényjavaslatot.  "Felkérem a parlamentet és a kormányt, hogy sürgősen kezdeményezze a médiacsomag felülvizsgálatát, és hogy ennek során tegye megfontolás tárgyává a jogi elemzés részletes ajánlásait" - írta Dunja Mijatovics.

Hirdetés
Itthon Iványi Blanka 2024. november. 29. 10:27

A magyarokat még mindig az alacsony fizetések aggasztják, nem az LMBTQ – elkészült Magyarország 2024-es problématérképe

A kormánypárti szavazókat a megélhetési gondok, a Tisza Párt táborát a korrupció aggasztja a legjobban az ország gondjai közül. Az akkumulátor gyárakat már égetőbb problémának látják a magyarok, mint az orosz befolyást vagy az LMBTQ ügyeket. A Policy Solutions felméréséből kiderül, mi aggasztotta leginkább a magyarokat 2024 őszén.