Clinton: a szenátusnak gyorsan ratifikálnia kell a START-szerződést
A washingtoni szenátusnak még az idén ratifikálnia kell az Oroszországgal megkötött új fegyverzetellenőrzési szerződést, mert a félidős választások nyomán jövőre ez már sokkal nehezebb lesz – mondta Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtökön az új-zélandi látogatásán.
A félidős kongresszusi választásokon a Demokrata Párt meggyengült a szenátusban, de az új összetételű felsőház csak januárban lép hivatalba. Addig, az úgynevezett bénakacsa-időszakban még viszonylag könnyen ratifikálható a START-szerződés az ehhez szükséges 67 szavazattal.
A hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló új szerződést (START-III) Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök áprilisban írta alá Prágában. Az új egyezmény a tavaly decemberben lejárt START-I helyébe lépett. A START-III értelmében a két nagyhatalom hozzávetőleg negyedével csökkenti nukleáris arzenálját.
Több republikánuspárti szenátor azonban aggodalmát fejezte ki a szerződésben foglalt kötelezettségek megvalósítása ellenőrizhetőségével kapcsolatban, és attól is tart, hogy a START-III korlátozhatja az Egyesült Államok lehetőségeit rakétavédelmi rendszere kiépítésére.
A kéthetes ázsiai-csendes óceáni körútja keretében Wellingtonban tartózkodó külügyminiszter bejelentette, hogy a jövő héten találkozni szeretne az Egyesült Államokba látogató Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, aki októberben jelentette be: november 7-én Washingtonba utazik, hogy a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon Joe Biden alelnökkel és más amerikai vezetőkkel.
Az amerikai külügyminiszter wellingtoni látogatása alkalmával stratégiai szerződést írt alá új-zélandi hivatali kollégájával, ami hivatalosan is véget vet a két ország csaknem negyedszázada tartó fagyos viszonyának. A Clinton és Murray McCully által aláírt szerződés értelmében a két fél erősíti együttműködését a klímaváltozás, a nukleáris fegyverek elterjedése és a szélsőségesek elleni harc területén. Washington és Wellington kötelezettséget vállalt arra is, hogy előmozdítja a megújuló energiaforrások hasznosításának és a természeti katasztrófák elleni küzdelemnek az ügyét.
A két ország viszonya a nyolcvanas évek közepén hidegült el, miután az új-zélandi kormány kitiltotta a szigetország területi vizeiről az atomfegyverekkel ellátott hajókat. Washington válaszul felfüggesztette az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland védelmi szövetségét, az ANZUS-t, és korlátozta a két ország közötti katonai együttműködést.